Először is két fogalmat kell elkülöníteni egymástól: a felsőoktatási intézménybe történő jelentkezés – bár a jelentkezési határidő ugyanaz – nem azonos az érettségire történő jelentkezéssel, ez két különböző módon és különböző formanyomtatványokon történik. A felvételihez vagy az Educatio Kft., és az Oktatási Hivatal ügyfélszolgálatán, valamint az egyes felsőoktatási intézményekben beszerezhető papíralapú jelentkezési lapot kell kitölteni, a laphoz tartozó sárga csekken az eljárási díjat befizetni, és postán elküldeni az Oktatási Hivatal címére, vagy a www.felvi.hu oldalán regisztráció után igénybe vehető e-felvételi segítségével interneten jelentkezni. Az érettségire a tanulói jogviszonnyal rendelkező tanulók saját középiskolájukban, míg a tanulói jogviszonyban már nem állók a fővárosi, megyei kormányhivatalokban, vagy egy vizsgát szervező középiskolában jelentkezhetnek.
A felvételi jelentkezési lapon az alapeljárási díj (9000 Ft) keretein belül három intézményt lehet megjelölni, azonban arra is van lehetőség, hogy a jelentkező ugyanannak a jelentkezési helynek az államilag támogatott, illetve az önköltséges formáját is megjelölje, amennyiben az intézmény, a kar, a szak, a képzési szint, a képzési hely és nyelv egyezik. Ez a felvételi eljárási díj szempontjából egy jelentkezési helynek minősül, így az alapdíjba akár 6 hely is belefér. További intézményeket 2000 Ft kiegészítő díj ellenében lehet megjelölni.
A sorrend mindenek felett
Ahogy eddig is, idén is a legfontosabb kérdés a jelentkezési sorrend meghatározása. A legjobb taktika továbbra is az, hogy olyan felsőoktatási intézményt kell megjelölni első helyen, ahol a legszívesebben tanulna tovább a jelentkező. Számításba kell venni a már említett keretszámok változását, ami most még tudatosabb választásra ösztönözheti a jelentkezőket. Az új felsőoktatási törvény nyomán életbe lépett jelenlegi szabályozás – talán nem véletlenül – a természettudományos, műszaki képzések irányába szeretné orientálni a jelentkezőket, így aki érez magában egy kis affinitást a reál tárgyak iránt, annak érdemes ilyen irányban elindulnia. A sorrenden egyébként július 10-ig egyszer lehet változtatni, amivel érdemes megvárni a jelentkezés visszaigazolására hivatott regisztrációs csomagot, amelyet minden jelentkező meg fog majd kapni.
A jelentkezési sorrendet a fentieken kívül természetesen a jelentkező pontszámai is befolyásolhatják, ezzel kapcsolatban érdemes előzetesen tájékozódni, hogy az adott jelentkezési helyen az előző években milyen pontszámokkal lehetett bekerülni. Idén maximálisan a tavalyi 480 ponttal ellentétben 500 pont szerezhető a felvételi eljárásban, amely a tanulmányi pontokból (max. 200), az érettségi pontokból (max. 200) és a többletpontokból (max. 100) áll össze. Idén alapképzésre, illetve egységes osztatlan képzésre csak az vehető fel, aki eléri a jogszabályi minimumként meghatározott 240 pontot, amibe nem számítanak bele a többletpontok, az emelt szintű érettségiért adható többletpontot kivéve. Változást jelent a tavalyi évhez képest, hogy az emelt szintű érettségiért 50 többletpont szerezhető, valamint az, hogy a tanulmányi pontok számításánál a választott tárgy természettudományos tantárgy kell legyen (biológia, fizika, kémia, földrajz, természettudomány).
A cikk itt folytatódik.
