Miért írjunk még? Mert a szó elszáll, az írás megmarad. Amikor a csodás babácskádat fogod a kezedben, azt hiszed, sosem felejtesz el semmit, amit tett vagy mondott. De nem így van. Amikor pár év múlva megszületik a kistesó, már arra sem emlékszel, hogy kell megfogni egy újszülöttet, nemhogy mikor bújt ki az első rágófoga, vagy mi volt a kedvenc étele egy éves korában.
Kedvencem, amikor megszületett az elsőszülöttünk, a nagymama (aki rólam szorgosan vezette a füzetet), mindenre nagyon jól akart emlékezni. „Te már 2 évesen bilibe végezted a dolgodat! Már egy évesen egész hétvégéket töltöttél a nagyszüleidnél, miért nem alhat itt az unokám?” Erre kinyitottam a füzetet, és jé, kiderült, hogy 2,5 évesen éppen csak a kisdolgot végeztem bilibe és 3 éves korom előtt eszük ágában nem volt máshol altatniuk drága szüleimnek.
Cikkünk itt folytatódik.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!