Jaksity Kata kisiskolásként találkozott először erőszakkal

Miközben Romániában az államfő kihirdette a családon belüli erőszak megelőzését és megfékezését célzó törvénymódosítást, Jaksity Kata levelesládájában újabb és újabb, szörnyű történetről szóló beszámoló landolt.

Miközben Romániában az államfő kihirdette a családon belüli erőszak megelőzését és megfékezését célzó törvénymódosítást, Jaksity Kata levelesládájában újabb és újabb, szörnyű történetről szóló beszámoló landolt. Olyan nők írtak neki, akiket pszichikailag és fizikailag is bántalmaztak, bántalmaznak.

50 ezer aláírás kell

A népszerű műsorvezető saját Facebook oldalát is felhasználva segíti az Élet-Érték Alapítvány kezdeményezését: 50 ezer aláírást kell összegyűjteniük annak érdekében, hogy önálló törvényi tényállás születhessen a családon belüli erőszakról.

A probléma súlyosságát szomorú statisztikai adatok – hazánkban minden ötödik nőt bántalmaznak, hetente egy halállal végződik – is jelzik, valamint az, hogy az Unióban mindössze három olyan ország maradt – Olaszország, Észtország és sajnos hazánk -, ahol önálló törvényi tényállás nem védi az áldozatokat. Mit is jelent ez?
Mindenekelőtt azt, hogy „egy kalap alá veszik” az idegen által, valamint a hozzátartozó, közeli ismerős által elkövetett bűncselekményeket. Jaksity Kata szerint ez alapvető, súlyos probléma, hiszen merőben más hátterű és hatású cselekményről van szó. Ráadásul, önálló törvényi tényállás elfogadása esetén a büntetőeljárás hivatalból indulna, nem kellene ahhoz az áldozat magánindítványa.

Maguk sem tudják, hogy áldozatok

Az érintettekre ebben az esetben az a legjellemzőbb, hogy sokszor maguk sem tudják, hogy áldozatok: a testi „fenyítést” ugyanis legtöbbször hosszú ideig tartó lelki terror előzi meg, amelynek során a nő, a gyermek elveszíti önértékelését, elveszíti barátait, sokszor családtagjait is, vagyis a bántalmazó elszeparálja őt a valóságtól. Az ezt követő testi bántalmazást éppen ezért sokszor már szinte észre sem veszi, más esetben azt jogosnak tartja, úgy gondolja, megérdemli, mert „rossz” volt.

Ha ma egy nő feljelentést tesz, a bíróság csak egy egyszeri, konkrét esetet vizsgál – ahogyan a nemrég lezárult Damu-perben is -, vagyis nem veszi figyelembe a bűncselekmény sajátos jellegét. Nem beszélve arról – hangsúlyozza Jaksity -, hogy egy bántalmazott nő legtöbbször nem is meri elmondani a teljes történetét, mert szégyelli magát, vagy öntudatlanul is védi az elkövetőt a már említett beteges függés miatt.
Mennyire státuszfüggő a családon belüli erőszak?

Cseppet sem az. A kép igen vegyes, a legrosszabb körülmények között élőktől a jómódúakig vannak érintettek, utóbbiak ugyanakkor jellemzően sokkal jobban titkolják, kevésbé derülnek ki az esetek.
A Jaksity Kata által két éve működtetett Anyaotthon-program során azt tapasztalta, hogy a legfőbb okok között a nem megfelelő családi háttér szerepel. Azok, akiket gyerekként bántalmaztak, hajlamosak áldozatként viselkedni felnőtten is, de maguk is könnyebben válhatnak elkövetőkké. Ugyancsak serkentő tényező a munkanélküliség, az alkoholizmus vagy a túlzott munkahelyi stressz. Ha nincs valaki mögött egy erős, támogató család, könnyen áldozattá válhat.

Kézenfekvőnek tűnik, Jaksity Katának mégsincs személyes érintettsége. Elárulta, sem gyermekkorában, sem feleségként, anyaként nem volt része hasonló szörnyűségekben. Vonzódását – mondta – tudat alatt talán a 10 évesen átélt borzalmak is okozzák, amikor végignézte, hogy a társasházuk házmesterét és kislányát folyamatosan bántalmazta az apa, ami később az anya öngyilkosságához, és a 14 éves lány szökéséhez vezetett. Később az élet úgy hozta, hogy más kontinensen és idehaza is „megtalálták” hasonló ügyekkel.

Hol írhatod alá?

Érdekes, hogy az ENSZ részéről már évekkel ezelőtt kaptunk felszólítást a törvény meghozatalára, ez azóta sem történt meg, most újra itt az alkalom. Az íveket legközelebb március 30. és április 1-je között lehet aláírni 6 fővárosi mozinál és több vidéki helyszínen.

A teljes cikk itt olvasható.