Embrióadományozás pro és kontra

Hazánkban 150.000 pár küzd meddőséggel, az ő számukra egy meddőségi klinika sokszor az egyedüli megoldást jelentheti ahhoz, hogy saját gyermekük szülessen.

Kik azok, akik potenciálisan kaphatnak embriót?

Dr. Egri Zsuzsa: Embriót gyakorlatilag bárki kaphat, aki fogamzóképes, azaz fertilis korban van. Igaz ez a házastársi, vagy különnemű élettársi kapcsolatban élő nőkre, de az egyedülálló nők is vállalhatnak a jogszabály szerint ilyen módon gyermeket, ha életkoruk, vagy egészségügyi állapotuk következtében természetes úton nagy valószínűséggel nem adódna lehetőségük a szülővé válásra.

Mennyire adnak pontos útmutatást a hatályos törvények, jogszabályok ebben az ügyben?

Dr. Egri Zsuzsa: Az egészségügyi törvényen belül külön fejezetet szenteltek az embrióadományozás szabályozásának, így egyértelműen lefektetésre kerültek az embrióadományozás jogi feltételei.

Változott-e az embrióadományozásban bármi, amióta tavaly októberben az EU Legfelsőbb Bírósága elismerte az embrió méltóságát a fogantatástól kezdve, illetve amióta az új alkotmányba bekerült a magzat fogantatástól számított védelme?

Dr. Egri Zsuzsa: Ez egy nagyon jó kérdés, a szakma továbbra is várja a pontosabb szabályozást ezen a téren. Az új Alaptörvény alapján „a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg”, de hogy ez pontosan mit jelent, az nincs kifejtve. Ugyanakkor a jelenleg hatályos Polgári Törvénykönyv szerint az ember fogamzásának időpontjától kezdve jogokat és kötelezettségeket szerezhet, de fontos kitétel, hogy csak abban az esetben, ha élve születik. Az Egészségügyi Törvény szerint pedig „a testen kívül létrejött embriót a méhmagzat jogállása a beültetés napjától illeti meg”. Ellentmondássá ez akkor válhat, ha az Alkotmánybíróság a már hatályos törvényekkel ellentétesen értelmezi az Alaptörvényt.

Olaszországban és Németországban maximálva van a létrehozható embriók száma. Nálunk ez miért nincs így?

Dr. Vereczkey Attila: Tudomásom szerint a megtermékenyíthető petesejtek számát korlátozó törvényt már Olaszországban is módosították. Magyarországon olyan jellegű korlátozás nem volt érvényben, mely limitálta volna a megtermékenyíthető petesejtek számát. Az embriók számának limitálása talán inkább etikai kérdésnek tekinthető, hiszen a gyermekáldási esélyek növelése, illetve a jövendőbeli édesanya egészségének megóvása érdeke is fontos szempont. Ha pusztán ebből a szempontból nézzük, akkor érdemes több életképes embriót létrehozni, és a felhelyezésre nem kerülő embriókat fagyasztva tárolni, hogy ne kelljen többet stimulálni az édesanyát, ha az első ciklus esetleg nem sikerül. Ehhez fontos tudni, hogy napjainkban már sokkal kíméletesebb az embriótranszfer folyamata, mivel már csak kevés számú embriót helyezünk vissza az anyaméhbe, hogy elkerüljük a többes terhességgel járó kockázatokat. Orvosszakmai szempontból tehát előnyösebb a több embrió, ugyanakkor fontos vallási és etikai kérdés, hogy mi történik a visszaültetésre nem kerülő, de életképes embriókkal, ha például rögtön az első ciklus sikerül? Ez a kényes kérdés az oka annak, hogy volt olyan párunk, akik pont vallási okok miatt azt kérték, hogy csak annyi petesejtet termékenyítsünk meg, amennyit valóban vissza fogunk helyezni az anyaméhbe.

Egy amerikai felmérés szerint azért ilyen alacsony az embriót adományozók száma, mert nagy trauma érné a biológiai szülőket az érzelmi kötelék miatt. Mennyire tapasztalják ezt Magyarországon?

Higi Vera: Az embrióadományozást a párok valóban sokkal személyesebbnek élik meg, mint az ivarsejtadományozást, ez utóbbi esetben a nők petesejtet, a férfiak pedig spermát adományoznak a gyermekre vágyók számára. Ennek oka, hogy az embrió már gyakorlatilag már önállóan is teljesen életképes, tartalmaz minden információt, ami egy kisbaba születéséhez szükséges. Erről a párok jóval nehezebben mondanak le, hiszen sokkal inkább a magukénak érzik.

Miért választják többen az adoptálást nálunk, amikor az adoptálás során a gyermek csak születése után kerülhet az örökbe fogadó szülőhőz, míg az embrióbeültetés esetében a befogadó anya átélheti mind a várandósság, mind a szülés élményét?

Dr. Vereczkey Attila: Gyakran találkozunk azzal, hogy sokan nem is tudnak arról, hogy létezik ez a lehetőség, illetve a meddőségi klinikák iránti bizalmatlanság és a megfelelő tájékoztatás hiánya is szerepet játszhat ebben a tendenciában. Emellett sokan félnek attól, hogy milyen testi beavatkozásokon kell átesniük ahhoz, hogy az embriót beültessék a méhükbe. Ezért is kiemelten fontos a lelki felkészítés és támogatás, hiszen a szülővé válás első lépése valóban nehezebb, de a várandósság időszaka bőven kárpótlást nyújt ezért a kellemetlenségért. A harmadik ok valószínűleg az, hogy a párok nehezen mondanak le az embriókról, ezért kevés ilyen lehetőséghez juthatnak a gyermekre vágyók. Azt is megfigyeltük, hogy a párok sokszor több lehetőséget indítanak el egyszerre, így jelentkeznek örökbefogadásra és embrió- illetve ivarsejtadományozási programra is. Több olyan páciensünk is van, aki már egy örökbefogadott gyermek mellett vállalt későbbiekben ilyen módon saját gyermeket.

Milyen vizsgálatok előzik meg az embrióadományozást a befogadó és az adományozó szülők esetében?

Dr. Vereczkey Attila: A magyar szakmai szabályok egyértelműen leírják azon vizsgálatok körét, amelyet el kell végezni ilyen beavatkozások előtt. Ezek közé tartozik a nőgyógyászati vizsgálatok mellett a hormonvizsgálatok, genetikai vizsgálatok, valamint a részletes laboratóriumi vizsgálatok is. Szükséges emellett genetikai tanácsadás, pszichológiai szakvélemény beszerzése, és a megfelelő dokumentáció közjegyző előtt való hitelesítése is.

Figyelembe veszik-e, hogyan hat pl. egy párra, hogy terméketlenek és ilyen módszerhez kell folyamodniuk?

Dr. Vereczkey Attila: Természetesen figyelembe vesszük, ezért külön kiemelten kezeljük a pácienseink pszichológussal / pszichiáterrel történő találkozását is. Ezeken a konzultációkon a pszichológus segíti a szakmai elveknek megfelelően a gyermekre vágyók és az adományozók pszichés állapotának felmérését, emellett tájékozódik a környezetükről, családi kapcsolataikról. Ez alapján születik a szakvélemény, mely támogatja, vagy nem támogatja az embrió, vagy ivarsejtadományozás elvégzését.

Nyitott, vagy zárt adományozás jellemző inkább? Megismerhetik-e a befogadó szülők a donorszülőket? Jobb, ha megismerik őket, vagy rosszabb?

Dr. Egri Zsuzsa: Embrióadományozás esetén csak zárt, vagyis anonim adományozás lehetséges, amely alapján az adományozó szülő és a recipiens szülőpár nem ismerheti egymást. Számos vita folyik arról szakmai berkekben, és az érintettek körében is, hogy ha a törvény lehetővé tenné egymás megismerését, akkor melyik megoldás az optimálisabb. Valószínűleg mindkettőnek megvannak a maga előnyei és hátrányai. Magyarországon nem teszik lehetővé a törvények ezt a találkozást, így hazánkban erről még nincs saját tapasztalatunk.

Az adományozott embrióknak valahol élnek a testvérei, akiket a biológiai szüleik nevelnek fel. Szokott-e ez traumát okozni a befogadó szülőknek?

Higi Vera: Ez egy olyan kérdés, amire nagyon nehéz válaszolni, de az biztos, hogy rengeteg múlik azon, hogy kommunikálják-e, és ha igen milyen módon kommunikálják a befogadó szülők az embrióadományozás tényét gyermekük számára. Már létezik olyan kutatás, amely a befogadó párok oldalát vizsgálta, bár inkább azt az oldalt nézték, hogy elárulják-e a gyermeknek, hogy donáció útján került a családba. Ezek a beszámolók arra utalnak, hogy igenis fontos, hogy a gyermek előtt ne titkolják a megfoganása történetét, amit fokozatosan, mesékbe, történetekbe foglalva lehet közelebb hozni a gyermekek számára. Azok a párok, akik nem, vagy csak később árulták el a donáció tényét, sokkal többet szorongtak ezen a kérdésen, és kevésbé érezték feljogosítva magukat arra, hogy őszinteséget várjanak el saját gyermeküktől.

Hogyan zajlik az embrióadományozás folyamata?

Dr. Vereczkey Attila: A recipiens hölgy a kellő kivizsgálások, valamint a pszichológiai és jogi felkészítés után egy minimális hormonális előkészítést kap, amellyel a méh nyálkahártyáját alkalmassá tesszük az embrió befogadására is. A befogadási képességet hormonális vizsgálatokkal és ultrahangvizsgálatokkal is megerősítjük. Nagyon fontos a befogadás idejének (ún. implantációs ablak) pontos meghatározása, mert a nem ideális időben elvégzett embrió felhelyezése az esélyeket jelentősen csökkentheti. Ezt követően a klasszikus lombikbébiprogram-eljárásnak megfelelően az embriókat ún. embriótranszfer segítségével helyezzük fel az anyaméhbe, majd hormonális támogatást biztosítunk az embriók megtapadásához. A felhelyezést követő két hét múlva vérből elvégzett hormonvizsgálattal erősítjük meg a terhesség meglétét. Az embriófagyasztás és tárolás összességében kényes etikai kérdés. Orvosszakmai és vallási szempontok sokszor nehezen férnek meg egymással, ezért is lenne szükséges egy olyan egységes álláspont kidolgozása, amely minden szempontból segíti a gyermekre vágyó párokat, ugyanakkor nem téveszti szem előtt a születendő gyermek érdekeit sem.