Tenni kell – Parlagfűveszély Magyarországon

Az elmúlt években semmi sem változott, sőt talán inkább egy kicsit folyamatosan romlik a helyzet – állítja Nékám Kristóf, a Magyar Allergiaszövetség elnöke.

Svájcban az 1920-as évek elején a fiatal felnőttek mindössze 1 százalékának volt szénanáthája. Ma már világszerte legalább 300 millió asztmás és 1 milliárd allergiás rinitiszes van. Az EU-ban óránként meghal egy asztmás beteg. Az eddigi trend szerint a betegszám 15 évenként megduplázódik: az EU-ban minden harmadik kisgyermek allergiás. Asztmás a hazai felnőtt lakosság legalább 2,6%-a – ezekkel a rémisztő adatokkal kezdte előadását Nékám Kristóf alig egy hete a Parlamentben.

A Magyar Allergiaszövetség elnöke a köztelevízióban arról is beszélt, hogy Magyarországon a mezőgazdaságilag hasznosítható területnek valahol az 5-15%-a között van parlagfű, ami egy óriási veszteség a gazdaság számára. Jelenleg több mint  1 millió embert érint ez a probléma, a károk pedig a 2010-es adatok szerint elérhetik a 30 milliárd forintot! Ráadásul az elmúlt 12 évben tízszeresére emelkedett az érintettek száma. Nékám szerint ennek az egyik ok a levegőszennyezésben keresendő. Az elnök a kormány jelenlegi politikáját – azaz a bírságok kiszabását – nem tartja szerencsésnek. A parlagfű az egyetlen olyan allergiát okozó növény Magyarországon, amely irtásának elmulasztását komoly pénzbírsággal sújtja az állam. 15 ezer Ft-tól akár  5 millió Ft-ig is büntethető az a személy, aki nem irtja ki udvarán vagy gazdálkodási területén az agresszív gyomnövényt. Véleménye szerint hatékonyabbá válna a rendszer, ha a felelősséget a helyiekre tolnák, cserébe pedig komoly jutalmazási rendszert alakítanának ki.

Szívós parlagfű

Kőmíves Tamás, a Nemzetközi Parlagfűtanács elnöke több nyilatkozatában is arra hívta fel a figyelmet, hogy a parlagfű magja rendkívül sokáig életképes. Évtizedeken át csírázni fognak azok a parlagfűmagvak, amit egy növény egy alkalommal elszór, akár 30 éven át is. Ezért noha tövestül tépik ki a gyomnövényt, mégis szinte kiirthatatlan, ez pedig nagyon megnehezíti a védekezést.

Egyetlen tő parlagfű 3-4 ezer csíraképes magot érlel, és 8 milliárd pollent képes termelni. A légúti allergiát kiváltó pollenszórás júliustól egészen szeptemberig tart. Hazánkban több mint 1,5 millióan szenvednek tőle. Kőmíves Tamás elnök szerint szükség van mielőbb egy konkrét stratégiára. Az idei esztendő már elveszett, mint mondta, elég késő van most már, hogy véglegesen kiirtsuk. Annyira belakta Magyarországot, olyan sok magot hullajtott el az elmúlt évtizedek során, hogy szinte lehetetlen a kiirtása. De nem egészen az – állítja Kőmíves -, szívós küzdelem kell, több évtizednyi munka vár ránk.

Parlamenti vitanap

A parlagfű drasztikus visszaszorítása érdekében állásfoglalást fogadtak el az első nemzeti-nemzetközi parlagfűnap résztvevői csütörtökön a parlamentben, a 12 pontból álló nyilatkozatban egyebek mellett komplex kormányzati stratégia elfogadását sürgetik. Az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága, a Magyar Növényvédelmi Társaság és a Magyar Allergiaszövetség közösen szervezte a társadalmi célú rendezvényt, amelyen szakmai és civil szervezetek, tudományos testületek, illetve kormányzati és szakigazgatási szervek képviselői vettek részt. Kardeván Endre, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára nevében a tárca képviselője elmondta: a parlagfűvel fertőzött területek csökkentéséhez a kormány kezdeményezte komplex stratégia kidolgozását. A vidékfejlesztési tárca stratégiáját tavaly tavasszal elfogadták. Ezt kiegészítve az érintett minisztériumok, illetve szakértői szervezetek álláspontjával készül az előterjesztés, a komplex parlagfű-mentesítési program. A konferencia résztvevőit levélben üdvözölte Áder János köztársasági elnök, aki a \"Tégy a parlagfű ellen!\" Közhasznú Alapítvány alapítójaként maga is elkötelezettje a parlagfű elleni védekezés ügyének.

Egy- másfél hónap múlva virágzik a parlagfű