A fejtetű apró, szárny nélküli rovar, amely kizárólag a hajban élő vérszívó élősködő. 3 pár lába segítségével mozog, amelyek segítik, hogy a hajhoz tapadjon. A kifejlett tetű 3-4 mm hosszú. A nőstény egyed 2-3 hónapig él, és életében kb. 200-300 db serkét rak. A fejtetvek 8 nap alatt kelnek ki és 10 napon belül válnak kifejletté. Táplálkozásuk közben a tetvek nyálkát fecskendeznek a fejbőrbe, ami túlérzékenységi reakciót válthat ki. Ez súlyos viszketést és irritációt okozhat. A fertőzöttséget ellenőrizhetjük a haj alapos vizsgálatával, a tetű illetve a jobban észrevehető serke észlelésével. A fejtetvek paraziták, legszívesebben a hajas fejbőrön tartózkodnak. Onnan eltávolítva még akár három napig, 48-55 órán keresztül is életben maradnak.
Tünetek tetvek esetén
A fejbőrön, főleg fülek mögött és a nyak hátsó felszínén apró, tojás alakú, szürkésfehér serkék láthatók, amelyek a hajszálak hossztengelyével hegyesszöget alkotnak, és - a korpával ellentétben - nem húzhatók le könnyen a hajszálról, kézzel nem lehet lesöpörni, csak úgy távolíthatók el, ha fésűvel lehúzzák a hajszál végéről. Erős viszketéssel jár, a fejbőrön vörös, kiütésszerű foltok láthatók. Az ártalom elsősorban abból ered, hogy a vérszívó rovarok nyálmirigyének véralvadás-gátló, értágító és viszketést kiváltó anyagokat tartalmazó váladéka az emberi szervezetbe jutva bőrizgalmat, duzzanatot és gyulladást okozhat. A testidegen fehérjékkel szemben az ember fokozatosan túlérzékennyé is válhat. Az allergia azonban csak egy-két hét múlva, az ismételt csípések hatására fejlődik ki.
A viszketés miatti gyakori vakarózás felsebzi a bőrt, ezeken a sérüléseken keresztül másodlagos fertőzés érheti a bőrt, gennyesedés, gyulladásos folyamat indulhat meg. A vakarás helyein bakteriális felülfertőződés, gennyesedés alakulhat ki, melyet a nyaki nyirokcsomók megnagyobbodása is kísérhet. Nagyon rossz higiénés körülmények között élőkön a törzsön, valamint a nemi szervek szőrzetén is előfordulhat tetvesség; ez utóbbi szexuális érintkezéssel terjed.