Kismama: nem vagy egyedül

Egy kismama boldog, kiegyensúlyozott, mindig mosolyog, és egyáltalán: két méterrel a föld felett jár. Ám a valóság sokszor ennél nehezebb.

Számos kérdés fogalmazódik meg egy várandós nő fejében, miközben készül az anyaságra. Mindeközben a szülők, a barátnők, a társadalom, illetve a külvilág esetleg egymásnak ellentmondó tanácsokat, normákat fogalmazhat meg a gyerekneveléssel kapcsolatban. A választási lehetőségek sokasága – akár a szülés, akár a gyereknevelés területén – csupán növeli a kérdések mennyiségét és az esetleges bizonytalanságot, különösen olyan esetekben, ha nem minden az előre elképzelt forgatókönyv szerint zajlik. Mi van akkor, ha mégis kórházba kell menni, ha császár vagy koraszülés lesz a dologból, esetleg mégsem megy olyan könnyedén a szoptatás, mint képzeltük? Vagy ha a mámoros boldogság helyett először csupán ijedtséget érzünk, s a környezetünk mindezt nem megfelelő módon tolerálja?

Az első év meghatározó

Ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolására, megoldására jött létre évekkel ezelőtt a Perinatus Alapítvány, amely célja, hogy a társadalom egészében tudatosuljon, hogy a fogantatástól számított első évnek meghatározó, életre szóló jelentősége van mind a baba, mind a mama számára. Ennek érdekében az alapítvány a születéssel és szüléssel összefüggő testi–lelki–szellemi egészséget középpontba helyezve nyújt segítséget minden olyan érdeklődőnek, aki valamilyen megválaszolatlan kérdéssel érkezik hozzájuk, vagy csak szeretne tudatosabban felkészülni az anyaságra, esetleg érdeklődik saját születésének élménye iránt.

Belső erő: a szülés valódi arca

Az alapítvány idén hagyományteremtő jelleggel megrendezte a mindenki által ingyenesen látogatható Perinatus Napokat, s egy hétvégén keresztül bekukkanthattunk az általuk szervezett programok, foglalkozások kulisszái mögé. A rendezvény első napján különös élményben lehetett részük az odalátogatóknak: a Nováky Rita szülésznővel és Szénási Kornélia pszichológussal tartott kötetlen beszélgetés után beletekinthettek a Belső erő című filmbe, amely egy születésházban zajló három szülésen keresztül három baba érkezését mutatta be. A film különlegessége, hogy a filmekből ismert sztereotípiák, kiabáló nők és „véres részletek” ábrázolása és elrettentés helyett a szülés valódi arcát mutatta be a néző számára. Nagyszerűen ábrázolta a vajúdás folyamatát és azt az erőt, amely az anyákat tölti el a vajúdásuk, szülésük alatt.

Óriási az igény szakemberek támogatására

A filmet követő beszélgetés során anyukák vallottak saját érzéseikről, élményeikről, valamint szülésznők és bábák meséltek az itthoni lehetőségekről, a szülések lebonyolításáról, tapasztalataikról. A rendezvény már az első nap számos anyukát vonzott, hiszen napjainkban egyre gyakoribb, hogy a nők egymástól elszigetelten élik át szüléssel, születéssel kapcsolatos élményeiket, ami a feldolgozást is nehezebbé teszi. A beszélgetésből kiderült, hogy az anyukáknak adott esetben óriási szükségük lehet a kortársak, esetleg szakemberek támogatására. Akár egy váratlan koraszülés élményének feldolgozásáról, akár már részben megoldódott szoptatási nehézségről, akár az első trimeszter kétségeiről legyen is szó. Mert jó érzés tudni, hogy a problémáinkkal nem vagyunk egyedül.