Egy nemrég megjelent tanulmány adatai szerint a magyarországi balesetek mindössze 2,5 százalékánál történik elsősegélynyújtás a mentő kiérkezéséig. Az elképesztően lesújtó tény a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Sürgősségi Ellátás Tanszékének adjunktusa szerint szocializációs és oktatási problémákra vezethető vissza.
Rosszabbodó helyzet
Hornyák István lapunknak nyilatkozva kifejtette, a szocializációs probléma egyre inkább eldurvul, nagyon sok az „elveszett” ember, aki bizonytalan, tétova. Megjegyezte, hogy az oktatással lehetne valamelyest javítani a statisztikán, ám a két említett terület erősen összefügg.
Emlékeztetett: csak közlekedési balesetben körülbelül 15 ezren sérülnek meg és mintegy ezren halnak meg évente, pedig sokak élete azokon a perceken múlik, amíg kiér a mentő. Például a hirtelen szívmegállás miatt elhunytak 60 százaléka megmenthető lenne, ha azonnal újraélesztenék őket. Az egy-egy pozitív példa ellenére a legtöbben az alapszintű újraélesztést sem tudnák alkalmazni a gyakorlatban, nem tudnák, mit kell tenni, ha ájult vagy erősen vérző embert találnak egy baleset helyszínén. Az autósok több mint 90 százaléka nem áll meg, nem megy oda a sérülthöz, hogy tájékozódjon, tud-e tenni valamit. Általában attól félnek, hogy bajt csinálnak.
Szociálisan érzékeny és bátor egyének kellenek ahhoz – hangsúlyozza a szakember –, hogy mindez működjön. Ha az ember nem tanult, nem ismer egy adott helyzetet, abban nyilvánvalóan sokkal határozatlanabb.
Nem bírom a vért...
Érdekes következtetése a felmérésnek, hogy a magyarok nagy hányada generálisan segítőkész, vagyis kérdésre azt válaszolta, szívesen segít bárkinek. Ugyanakkor riasztja őket a vér, a hányadék látványa, de még az is, ha segítségnyújtás közben el kell viselni mások pillantását. A legtöbben mégis a tudáshiányt jelölték meg.
Hornyák István aláhúzta, nem kell senkinek „könyékig tocsogni a vérben”. Tájékozódni kell, odamenni, és a helyszínről hívni a mentőket. Sokszor megtörténik – mondja -, hogy az állampolgár felhívja az autóból a mentőt, hogy látott egy balesetet valahol, de mivel továbbhaladt, már nem tud pontos adatokkal szolgálni. Amikor ezen adatokat a mentősök firtatják, ideges lesz, pontatlanokat közöl, s ezzel teljes mértékben kimeríti a cserbenhagyás fogalmát.
Cserbenhagyás
A felmérés szerint egyébként a megkérdezettek mindössze 38 százaléka hívna mentőt és csupán 10 százalék próbálna meg segíteni a sérülten, a többség nem tudja, mit tenne. Pedig a válaszadók felének volt jogosítványa. Az új KRESZ előírja, hogy a balesetben nem érintett autós is „köteles tőle elvárható módon” segítséget nyújtani. A szabályrendszer azt is tartalmazza, hogy felelősséggel tartozik a segítségnyújtás elmulasztásáért.
Magyarországon az európai átlagnál is jóval kevesebb laikus – vagyis nem egészségügyi dolgozó, tanuló, pedagógus – rendelkezik használható elsősegélynyújtási ismerettel. Norvégiában például a lakosság 95 százaléka, Ausztriában és Németországban 80 százaléka, míg Magyarországon alig több mint a fele részesült valamilyen oktatásban. Néhány éve tervezték ugyan, hogy az általános iskolákban a tananyag része lesz az elsősegélynyújtás, de ez nem valósult meg.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!