Ha valaki nem tudná, mi fán terem a piréz, ne keseredjen el. Így volt ezzel az a sok-sok megkérdezett is, akiknek nemrégiben az egyik közvélemény-kutató cég feltette a ravasz kérdést, mit szólna, ha a pirézek tömegesen beköltöznének Magyarországra. A válaszadók elsöprő többsége felháborítónak tartotta, elképzelni sem tudta, hogy ide pirézek telepedjenek. A népcsoport – mint később világossá vált – nem létezik, soha nem is létezett, jelen nem való jelenlétük azonban arra így is tökéletesen megfelelt, hogy rávilágítson: toleranciaszintünk vetekszik szellemi képességeinkkel.
Ezek után sok meglepetés nem ér senkit, ha megkérdezi, miért Piréznek keresztelnek el ma Budapesten egy gyermekműhelyt. A létrehozók egy kifejezetten befogadó helyet képzeltek el, amely a hasonló tevékenységgel működő játszóházaktól abban különbözik, hogy teljesen ingyenes – az Európai Integrációs Alap egy évig finanszírozza – és kiküszöböl minden nyelvi korlátot. Már a megnyitón is látszott az elképzelés, hiszen oroszok, nyugat-európaiak, magyarok vegyesen szórakoztak elsősorban olyan dolgokkal, amelyhez nem szükséges közös verbális kultúra.
Foglalkozásaik – meséli kérdésünkre a műhely kommunikációs vezetője – nem a ma leginkább preferált szóbeliségre épül, hanem az érzékekre, mozgásra koncentrál: vagyis a Piréz Gasztro Junior, Capoeira, Utcai tánc, Művészműhely, Brazil foci, Piréz Cirkusz és Talpalávaló című kurzusaikon azok is érteni fogják egymást, akiknek egyetlen szavuk sem egyezik. „Szeretnénk, ha a gyerekek megszoknák, hogy a világ bizony színes, ahogyan szeretnénk azt is, hogy a hazánkban élő megannyi külföldről idetelepült vagy ideiglenesen itt tartózkodó is otthon érezhetné magát” – fogalmazott Orosz Sára.
Jelen pillanatban négy állandó tanárral dolgoznak, a szervezésben hárman vesznek részt, kapacitásuk pedig van bőven. Részletes információk honlapjukon és Facebook-oldalukon találhatóak. Bemutatkozó filmjük itt megtekinthető.
