Egyedül gyereket nevelni rossz, ketten nem éri meg

A britek sok pozitívumról messze földön híresek. A gyereküket egyedül nevelő szülők munkavállalási lehetősége nem tartozik ezek közé.

Egy új kutatás szerint az Egyesült Királyságban a szegénység egyik alapoka a gyermeküket egyedül nevelő szülők rendkívül kevés jövedelme. Európa nagy részén kétfajta szingli szülőségiminta létezik. A liberálisabb társadalmakban – például Svédországban vagy Dániában – a gyermeküket egyedül nevelők jelensége általánosnak számít, s ezekben az országokban a szingli szülők dolgoznak, méghozzá általában teljes munkaidőben. A konzervatívabb államokban – mint amilyen például Törökország – ezzel szemben kifejezetten nehéz dolguk van ezeknek a szülőknek, mert nem tudnak elhelyezkedni.

Csak addig fizetnek, amíg a szülő otthon van

A Gazdasági Ügyek Intézetének jelentése szerint az Egyesült Királyságban élő, gyermeküket egyedül nevelő szülők aránya rendkívül magas, miközben foglalkoztatottságuk aránya a legalacsonyabb az egész EU-ban. Az északi – svéd, dán stb. – modellben a gyermekek felügyeletét biztosító, jól működő rendszer segítségével a szülő nyugodtan dolgozhat, hiszen tudja, hogy gyermeke jó helyen, biztonságban van. Anglia is sokat költ gyermekfelügyeleti ellátásra, nagyjából a GDP 1,1 százalékát, ami ugyanannyi, mint a svédek által erre fordított összeg. Azonban a briteknél az állam csak addig fizet, amíg a szülő otthon van, és saját maga vigyáz a gyerekre.

Azt gondolhatnánk, hogy az egyedül lévő szülők rendkívül magas aránya (a skandináv probléma) és az ő munkanélküliségük (a török probléma) az egyik legfontosabb politikai prioritás az Egyesült Királyságban. Ezzel szemben – hihetetlen módon – olyan rendszer van érvényben, amely valójában arra ösztönöz, hogy egyedülállóként neveld a gyerekedet, ne pedig a hagyományos apa–anya–gyerek felállásban, az adó ugyanis azok számára a legsúlyosabb, akik kettesben nevelik a gyerekeiket, és rossz anyagi helyzetben vannak alacsony fizetésük miatt. Németországban a gyermeküket egyedül nevelő szülők 35 százaléka hagyta abba az iskolát 16 évesen. Az Egyesült Királyságban ez az arány 69 százalék.

Együtt kellene nevelni a gyerekeket

Ennek következménye az adórendszer és a szociális ellátások rendszere közötti kapcsolat hiánya. A szociális juttatásokat a háztartásonkénti bevételhez szabják, az adókat azonban egyénenként fizettetik meg. A megoldás az lenne, ha ehelyett családonként adóztatnának, s ezután a család méretéhez igazodva állapítanák meg az adókedvezmények mértékét.

Ezek a változtatások arra motiválnák a szülőket, hogy inkább együtt neveljék fel a gyerekeket, és egyben vállaljanak munkát is. „A stabil otthon a legjobb kezdet, amit egy gyerek kaphat” – mondta az utolsó választás előtt David Cameron brit miniszterlenök. „Ezért kell felismernünk a házasságot az adórendszerben, és ugyancsak véget kell vetnünk annak, hogy azért érje hátrány adózási szempontból a házaspárokat, mert együtt élnek és nagyjából ugyanannyi a jövedelmük.”

Családi kedvezmény Magyarországon

Magyarországon 2013. január 1-jétől életbe lépett néhány, az adó- és az azokkal összefüggő egyéb törvényekkel kapcsolatos, a családi adókedvezményt érintő szabály. Ezek lényege, hogy mostantól egyértelműen megkülönböztethető a családi kedvezmény közös érvényesítése és a kedvezmény megosztása.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) közleménye szerint ugyanis míg „a közös érvényesítés akkor jöhet szóba, ha ugyanazon kedvezményezett eltartott esetében eltérő vagy ugyanazon jogosultsági hónap tekintetében több magánszemély is jogosult a kedvezményre, addig megosztásról abban az esetben beszélhetünk, ha a jogosult az őt megillető kedvezményt jogosultnak nem minősülő más magánszeméllyel osztja meg”.

Így a változás lényege abban ragadható meg, hogy a közös érvényesítésnél lehetséges a családi kedvezmény adóelőleg során történő igénybevétele, és nem szükséges a közös háztartásban élés fennállása, illetve nem kizáró ok a jogosultság vizsgálatánál az, ha a jogosult az egyedülálló szülők emelt összegű családi pótlékát veszi igénybe. Ezzel szemben a megosztás továbbra is csak év végén, a magánszemély bevallásánál vagy munkáltatói adómegállapításnál lehetséges, továbbá feltétel a közös háztartás megléte, és 2013-tól már csak azon hónapok tekintetében nem lehet alkalmazni a megosztást, amelyekben a jogosult vagy a jogosultnak nem minősülő házastársa, élettársa a gyermeket nevelő egyedülálló családi pótlékát igénybe vette.

Az együttélés nem kötelező

Ezért például ha anya és apa 2013 januárjától augusztus hónapig egy háztartásban élnek és közösen érvényesítik a kedvezményt, de 2013 szeptemberétől már külön élnek, és ekkortól már csak az anya a jogosult a kedvezmény érvényesítésére, akkor az apa mindettől függetlenül év végén az adóbevallásában vagy a munkáltatói adómegállapításnál érvényesítheti a 2013. januártól augusztusig őt megillető családi kedvezményt.

Gyakori életbeli példa az is, amikor a szülők 50-50 százalékban megosztott felügyeleti jogot kapnak a gyermekeik felett. A módosítás folytán ilyenkor közösen érvényesíthetik a családi kedvezményt függetlenül attól, hogy nem élnek közös háztartásban.