A veszprémi Lovassy László Gimnázium, a győri Révai Miklós Gimnázium és a nyíregyházi Krúdy Gyula Gimnázium – ezek a legjobb vidéki középiskolák a Quattrocento Kiadó 2012-es, a magyarországi gimnáziumok, szakközépiskolák és technikumok rangsorát tartalmazó kiadványa alapján. Sorozatunkban az első 10 helyezett középiskolát mutatjuk be röviden, megszólaltatva annak vezetőit is. Az intézmények nem helyezési sorrendben következnek, a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium a hatodik lett.
A lista összeállítói elsősorban „hagyományos” szempontokat – az érettségin és az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OKTV) elért eredményeket, a nyelvvizsga- és továbbtanulási arányt, valamint a 2010-es országos kompetenciamérés eredményeit – vették figyelembe. Emellett vizsgálták a kollégiumi lehetőségeket, a speciális fakultációkat, az oktatott idegen nyelvek számát és a nemzetközi kapcsolatokat.
A sorrend felállításakor a különböző szempontokat más-más mértékben vették figyelembe. A tanulmányi eredmények adták a végeredmény nyolcvan százalékát, az iskolai szolgáltatások – például a tehetséggondozó foglalkozások száma, a termek felszereltsége és az egy diákra jutó könyvtári könyvek száma – a tizenkét százalékát, a „kényelmi szolgáltatások”, például a megközelíthetőség, a sportolási lehetőségek és a szabadon használható számítógépek száma a nyolc százalékát. A 100 legjobb magyar középiskola című kiadvány teljes, a budapesti középiskolákat is tartalmazó rangsoráról itt olvashatnak.
Az 1873-ban alapított debreceni Fazekas Mihály Gimnázium (rövid története itt olvasható) jelenlegi igazgatója, Aranyi Imre szerint manapság nagyon sokféle iskolai rangsor készül, és miután a cikkünkben hivatkozott lista országos mérések eredményeit használta fel, ezért elfogadják. Büszkék arra, hogy generációknak voltak képesek olyan tudást adni, amellyel boldogulni lehet az életben.
– Mennyire tartják reálisnak ezt a rangsort?
– Napjainkban nagyon sokféle sorrend készül az iskolákról. Minden olyan mérést, rangsort elfogadunk, amely a lehetőségekhez mérten objektív adatokra épül. Az említett Quattrocento Kiadó által készített rangsor országos mérések eredményeit használta fel, ezért elfogadjuk.
– Önök miben érzik magukat a legerősebbnek? Mely képességükre a legbüszkébbek?
– Gimnáziumunkat 1873-ban alapították. Büszkék vagyunk arra, hogy a nevelés és oktatás egységét, az iskola szellemiségét sikerült megőrizni az évtizedek, évszázadok folyamán. Generációknak adtunk olyan tudást, szemléletet, mellyel boldogulni tudtak.
– Tükrözi-e egy hasonló felmérés a „szellemet”, egy iskola által az oktatáson túl nyújtott értékeit?
– A felmérések a „szellemet” nehezen tudják mérni. Egy iskola szellemét az ott tanulók és az ott tanítók éltetik és viszik tovább.
– A hasonló rangsorok elején való szereplés mit „hoz a konyhára” egy iskolának?
– Az említett rangsor élén szerepelni mindig jó érzés. Visszaigazolást kapunk az elvégzett munkáról. Nem hiszem, hogy az iskolaválasztók a rangsorok alapján döntik el, hogy melyik középiskolában folytassák tanulmányaikat. Arra jók ezek a rangsorok, hogy a továbbtanulni szándékozókat megerősítsék döntésükben.
– Milyen arányban vannak diákjaik között a helyiek, illetve a vidékiek?
– A diákok 70-72 százalékban debreceniek, 28-30 százalékuk vidéki.
– Ha Ön Budapesten lakna, melyik középiskolába járatná legszívesebben a gyermekét, illetve vidéken melyiket választaná?
– Eddig nem gondolkodtam arról, hogy gyermekemet melyik középiskolába járatnám Budapesten. Valószínű, hogy több szempontot vennék figyelembe. Debrecenben természetesen a Fazekas Mihály Gimnáziumot választanám.
