Tapasztalataink szerint egyre több oktatási, nevelési intézményből „tiltják ki” a házi süteményeket, noha törvény nem tiltja. Sok szülő arra panaszkodik, hogy nehezen vagy egyáltalán nem engedheti meg magának – például egy szülinapkor –, hogy a megszokott módon, a közösségben tortával ünnepelje gyermekét.
Megkerestük az ügyben a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságát, ahol egyértelművé tették, valóban nem tiltja törvény a házi sütemények bevitelét, hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy dönthet így bármely intézmény, hiszen ez utóbbi felel a gyerekek biztonságáért.
Tájékoztatásuk szerint az intézmények többségében az étkeztetést szervezetten, ellenőrizhető és nyomon követhető módon, nagyrészt élelmiszer-ipari vállalkozó igénybevételével oldják meg. Ebben a helyzetben „az élelmiszer‑higiéniáról” szóló 852/2004/EK rendelet (2004. április 29.) 1. cikk (1) bekezdésben előírt követelmény teljesül, miszerint „az élelmiszer-biztonság elsődleges felelősségét az élelmiszer-ipari vállalkozó viseli”. E rendelet 1. cikke kimondja a HACCP elveken alapuló eljárások általános alkalmazási kötelezettségét is, amely szerint az oktatási-nevelési intézménynek a veszélyek mérlegelése alapján kell eldöntenie, hogy felelősséggel beengedi-e az ellenőrizetlen háztartásokból származó otthoni készítményeket, vagy sem.
Ha az intézmény megengedi a házi sütemények bevitelét, a Nébih álláspontja szerint a gyermekek szülei nélkül nem dönthet arról, hogy a gyermekek azt elfogyaszthatják-e.
A szülői döntéshez persze tájékoztatni kell a szülőket mindazokról a kockázatokról, amelyek felmerülhetnek egy háztartási, ellenőrizetlen körülmények között készített élelmiszer kapcsán. A hivatal szakértője azt emelte ki, minden háztartásban más higiénés viszonyok vannak; nem minden háziasszony ismeri azokat az élelmiszer-biztonsági kockázatokat és megelőző eljárásokat, amiket a hivatásos cukrászoknak kötelező betartaniuk; a háztartási konyhák nem minden esetben alkalmasak a családi méreteket meghaladó mennyiségű élelmiszer biztonságos előállítására; valamint a legtöbb ételmérgezés a háztartásokra vezethető vissza.
Éppen ezért – összegezte – „a szervezett gyermekétkeztetés keretében házi, otthon készített sütemények fogyasztása nem támogatható, annak ellenőrizetlensége és követhetetlensége, valamint kockázatai miatt”.
„Helyileg és egyedileg azonban a szülők és az intézmény, felvállalva a felelősséget, dönthetnek álláspontunkkal ellentétesen is, amennyiben azt az intézmény vezetője mint felelős, a veszélyelemzéssel és a szülői hozzájárulásokkal dokumentálja.”
A közfogyasztásra előállított ételek jogszabályi előírások alapján, vállalkozói felelősséggel, önellenőrző és nyomon követési rendszerek működtetésével, fertőző betegségben nem szenvedő dolgozók által készülnek. Mindezek a biztosítékok – tekintet nélkül arra, hogy milyen ételtípusról van szó – nem garantáltak az ellenőrizetlen, különféle higiénés körülmények között, háztartásban előállított ételekre.
Mivel az oktatási-nevelési intézményekben főző- és/vagy tálalókonyhák működnek, fontos kiemelni – mondta a Nébih szakembere –, hogy az otthon készült, bizonytalan tisztaságú ételek (és csomagolóanyagaik is) szennyezési veszélyt jelenthetnek a közfogyasztásra, ellenőrzött körülmények között előállított élelmiszerekre, ha azokkal közös felületeken (munkaasztalok, tárolóberendezések) érintkeznek. Következésképpen a házi készítésű ételek, sütemények kezelését a szervezett étkeztetéstől el kell különíteni.
