Forradalmárok asszonyai, nők a siralomházban

Szendrey Júlia nevét betéve tudjuk, de kevesebb szó esik az aradiak özvegyeiről. Írásunk nekik állít emléket.

Egy másik kutató, M. Lovas Krisztina is kiemeli a Zichy lányok hatását férjeikre. Gróf Zichy Antónia, Batthyány felesége tudatosan egyengette a férfi karrierjét. Ezenkívül sok más asszony, főúri, köznemesi és polgári származásúak egyaránt, nemcsak érdeklődtek, de részt is vettek – férjük, testvérük, apjuk oldalán – az aktuálpolitikai eseményekben: hol a szalonokban, hol – és erre is van adat – a barikádokon álltak helyt. Szintén M. Lovas Krisztina tudományos kutatását idézve megállapítható, hogy a forradalmi hevületben a szerelem is szárba szökkent. Elég csak Jókai Mórra gondolni, aki 1848. március 15-én este a Nemzeti Színházban játszó, nála hét évvel idősebb Laborfalvi Róza szép szemeinek esett áldozatul életének hátralevő részére. Kevésbé közismert alak Bulyovszky Gyula. M. Lovas Krisztina szerint éppen Landerer és Heckenast nyomdája előtt szónokolt, amikor a tömegben felismerte őt egy ifjú, 15 éves leány, Szilágyi Lilla, akivel a fiatal jogász korábban az Ellenzéki Kör bálján ismerkedett meg: „A forradalmat követő zsúfolt hetekben, hónapokban, a számtalan népgyűlés és rendezvény közepette Bulyovszkynak, úgy látszik, maradt ideje udvarolni, hiszen november 8-án már oltár elé vezette kedvesét. Az ifjú hölgyből később híres színésznő lett, aki Bulyovszky Lilla néven meghódította a német színpadokat is.”

A döbbenetes erejű megtorlásnak a forradalmárok, politikusok és honvédek asszonyai is áldozatul estek. Kit pellengérre állítottak és meztelenül megvesszőztek, mint a bátor Buchwald Franciska asszonyt, a hídépítő Madersprach Károly feleségét, mások börtönben sínylődtek, mint a Kossuth nővérek. Buchwald Franciska férje kétségbeesésében még aznap agyonlőtte magát. Kossuth húgait, Zsuzsannát és Lujzát együtt hurcolták el a börtönbe, és Emília testvérükkel Amerikába kényszerültek kivándorolni. Sorstragédia jutott osztályrészül az aradi tábornokok özvegyeinek is. Knezić Károly felesége, Kapitány Katalin belehalt bánatába. Az olasz származású Láhnerné, írja M. Lovas Krisztina, sokáig együtt lakott Makón Damjanich özvegyével, majd hazaköltözött Itáliába. Többen voltak azok, akik egész életükön át viselték a gyászt, mint Lázárné, vagy Poeltenberg Ernő galíciai származású hitvese, aki gyermekeivel együtt Bécsben lakott. Schweidel József özvegye is egyedül maradt, s hogy gyermekei számára biztosítsa a további megélhetést, egy tejgazdaságot vezetett. Vécsey Károly özvegye egészen 1900-ban bekövetkezett haláláig, vagyis fél évszázadon keresztül gyászolta vértanú férjét.