Orbán Viktor a Patrióta Extrában: Az ukránok vesztettek, ezt a háborút Oroszország megnyerte + videó

A miniszterelnök mellett Nógrádi György is részt vett a beszélgetésben, aki szerint Európa jövőjéről a saját feje felett fognak dönteni.

Orbán Viktornak igaza van Fotó: MTI/Miniszterelnöki Kommunikációs Főosztály/Benko Vivien Cher

Miért pont Alaszka?

A műsorvezető Nógrádi Györgytől megkérdezte, a két elnök miért éppen Alaszkában fog leülni beszélni. A biztonságpolitikai szakértő úgy véli azért, mert Alaszkának szimbolikus jelentősége van.

Emlékeztetett: a területet 1867-ben adta el Oroszország az Egyesült Államoknak.

Óriási támadás érte az akkori amerikai delegációt, hogy miért vesznek egy „jégszekrényt” 7,2 millió dollárnyi aranyért. Nógrádi szerint a vásárlás végül bejött.

Ezt a háborút Oroszország megnyerte

Felhívta a figyelmet azonban arra, hogy a világban zajló események közepette a két világhatalom közötti tárgyalásban Ukrajna helyzete valószínűleg háttérbe fog szorulni. Orbán Viktor ráadásul leszögezte:

az ukránok vesztettek, ezt a háborút Oroszország megnyerte. 

– A kérdés csak az, hogy a nyugatiak, akik az ukránok mögött vannak, mikor és milyen körülmények között ismerik be, hogy ez megtörtént, és mi következik mindenből – mutatott rá.

A kormányfő szerint Ukrajna ma már csak azért nem kapitulál, mert az európaiak ellátják fegyverrel és pénzzel. Emlékeztetett arra, hogy Magyarország még a háború elején azt javasolta, hogy Amerikától függetlenül Európa kezdjen el tárgyalni Oroszországgal. Most pedig az oroszok az amerikaiakkal tárgyalnak Európa jövőjéről, nélkülünk. A miniszterelnök szerint itt igazolódik az a korábbi kijelentése, miszerint „ha nem ülsz a tárgyalóasztalnál, akkor az étlapon vagy”.

Illúzió, hogy Putyin kormánya megbukik

Nógrádi György felhívta a figyelmet arra is, hogy az európai katonai vezetők tévesen azzal riogatnak, hogy Oroszország néhány éven belül lerohanja Európát. – Európában a NATO hagyományos erői négyszer erősebbek, mint az oroszok. Ki az a hülye, aki négyszeres túlerővel szemben támad? – mutatott rá. 

Orbán Viktor hozzátette:

a katonai vezetők azért mondják, amit mondanak, mert politikai utasításra cselekednek.

Szerinte ezek politikai álláspontok, ezek nem szakmai álláspontok. Úgy véli, az európai vezetők fejében egy sokkal szélesebb képzet él, mint maga az orosz–ukrán háború: azt gondolják, ha Ukrajna nyer, akkor Putyin kormánya Oroszországban megbukik, amit ő egy illúziónak tart.

Ezután műsorvezetői kérdésre a miniszterelnök és Nógrádi György egyöntetűen megerősítette: Európa jövőjéről a saját feje felett fognak dönteni. Orbán Viktor rámutatott arra is:

az orosz–ukrán háború csak Európában kiemelt téma, a világ más részein nem az.

– És a világ nem is nagyon tolerálja, hogy az amerikaiak meg a nyugatiak ahelyett egyébként, hogy a világ más pontjain lévő konfliktusokban segítenének, ahelyett beleásták magukat egy orosz–ukrán háborúba, és háttérbe szorult a világ minden más baja – hangsúlyozta.

Trump megpróbál rendet rakni a világban

Szerinte Trump ebből most kitör, mert ő egyenként végigveszi a világ gócpontjait, és egyenként próbálja ezeket rendezni. Mint mondta, az orosz–ukrán háború fontos, ez fölött még van egy másik nagy kérdés:

a konfliktusok miatt a világgazdaság az egységes lesz-e, létrejön-e egy új erőviszonyokon nyugvó együttműködési rendszer vagy ketté lesz hasítva, és megindul egy blokkosodás. Ez nagy hatással lesz például Magyarország gazdasági fejlődésére is.

– Tehát miközben mi a háborúról beszélünk, az egész háborús színpad mögött ott van a világgazdaság jövőjének kérdése, amit éppen most kell újraszerkeszteni – összegzett.

Mint mondta, ebbe a témába beletartozik például a világ energiaellátása, ezen belül Európa és az Európa által Oroszországgal szemben bevezetett szankciók kérdése. – Magyarország sorsa függ ezektől a kérdésektől. Mennyit, milyen mennyiséget és milyen áron tudunk vásárolni energiát a világpiacról. Ez is eldőlhet most itt. És akkor még ilyen kérdéseket is mondtak, és a befektetések. Fektethetnek-e be az oroszok Amerikába? Fektethetnek be az amerikaiak Oroszországba? Melyik szektorokba? Hogyan, mennyit? Tehát itt a háborún túl a világgazdaság újraszerkesztésének nagy kérdései is az asztalon vannak – hangsúlyozta.

Megoldandó kérdések a háború után

Nógrádi György felhívta a figyelmet arra, még ha el is jön a béke, számos megoldandó kérdés lesz még a háború után. – Mi lesz Ukrajna nyugati határaival? Milyen lesz az ukrán–lengyel viszony egy olyan helyzetben, amikor egy új lengyel államfő van, aki kőkeményen előveszi Ukrajna második világháborús szerepét. Milyen lesz a román viszony, hiszen Románia mindig Moldovára idézőjelben rátekintett, kacsingatott, stratégiai céljai voltak vele – sorolta, majd rámutatott: Ukrajna helyzete rendkívül nehéz, és Zelenszkijnek az esélyei napról napra rosszabbak. Mint mondta, két ember is van, aki sokkal népszerűbb a ukrán belpolitikában, mint ő: a katonai titkosszolgálat főnöke és a hadsereg volt főparancsnoka, aki most londoni nagykövet.

Hogy tudja megakadályozni, hogy ezek induljanak a választásokon? Rámutatott: csak úgy, ha folytatódik a háború.

Az erőegyensúlyon múlik a világgazdaság

Orbán Viktor a világgazdaság működése kapcsán aláhúzta: annak tengelye az erőegyensúlyon van. – Ha van egy erőegyensúly, amely az alapját adja a világgazdaság működésének, és azt nem bontják meg, akkor a világgazdaság elketyeg. Jól-rosszul, de nincsenek drámai pillanatok. Ha az erőegyensúly valamelyik lényeges eleme megváltozik, mert egyik szereplő megváltoztatja, a másik reagálni fog, és minden fölborul. Ez történt az orosz–ukrán háborúval – magyarázta.

Rámutatott: Ukrajna egy ütközőállam, Magyarország is az volt 1990 és 1999 között. 

– Az ukránok, miután mi beléptünk a NATO-ba, ők kerültek át az ütközőzóna állam szerepébe. És az európai erőegyensúly ezen nyugodott (…) Van befolyása a Nyugatnak is, van befolyása az oroszoknak is

– mondta. Szerinte miután az ukránok a Nyugathoz pártoltak, az egyensúly felborult, erre reagáltak az oroszok.

Rámutatott: az ukránok ma vesztőben vannak, és az egész államiság léte forog kockán. – A nyugatiak menteni próbálják a menthetőt, és azt mondják, hogy legalább a maradék Ukrajna, legalább az legyen a nyugati struktúrák része. Ezt az oroszok vagy elfogadják, vagy nem, az amerikaiak vagy áldásukat adják rá, vagy nem. De az biztos, hogy nem Ukrajna fog dönteni a saját jövőjéről. Mert ő bontotta meg az erőegyensúlyt, és előidézte ezt a helyzetet, kockára téve a saját államiságát – magyarázta.

Birodalomépítési forgatókönyv

Nógrádi György felhívta a figyelmet arra, hogy Európa ebben a kérdésben azt a hibát is elkövette, hogy ideológiai alapon kezelte. – A világban kiröhögtek minket, mert ott érdekalapú politika ment – mondta. A szakértő állítását a kormányfő is megerősítette, és hangsúlyozta:

ezzel Brüsszel célja minél közelebb kerülni az Európai Egyesült Államokhoz.

Szavai szerint Brüsszel egy birodalomépítési forgatókönyvet követ, amibe jól belevág ez a háború.

Ukrajna nem csatlakozhat az unióhoz

A műsorban szóba került Ukrajna háború utáni uniós csatlakozása is, amelynek kapcsán a miniszterelnök leszögezte: a magyar érdek az az, hogy Magyarország soha semmilyen körülmények között ne legyen egy integrációban az ukránokkal. – Se NATO-ban, se Európai Unióba, se semmiben. Ha az ukránokkal egy integrációban leszünk, annak beláthatatlan vagy nagyon is belátható következményei lesznek. Az első, hogy minden pénzünk odamegy. Tehát Magyarország, ha Ukrajnát fölveszik az Európai Unióba, az egyenes út ahhoz, hogy Magyarország elszegényedjen. Tönkremegy az agrárgazdaságunk, elveszítjük a munkát, számos dolog fog történni – magyarázta, majd rámutatott: Ukrajnával majd egy stratégiai szövetséget kell kötni az uniónak. 

Nógrádi György hozzátette, ugyanennyire nem érdeke a franciáknak az ukrán csatlakozás, mint a magyaroknak.

– Ha Ukrajnát fölveszem az unióba, a francia mezőgazdaság nem kapja meg azt a horribilis pénzt, amit eddig megkap Brüsszeltől. Ha ezt megcsinálják Franciaországban, a kormány bukik. Tehát Franciaország alapvető nemzeti érdeke, hogy Ukrajna nem lehet az unió tagja

– hangsúlyozta a biztonságpolitikai szakértő.

Európa nem tudja megvédeni magát

A műsorban beszéltek arról is, Európa hiába gazdag, nem tudja megvédeni magát. A hamarosan bekövetkező béketárgyalás kapcsán pedig felmerült a kérdés: az Európai Uniónak lehet-e bármi beleszólása a Trump és Putyin közötti találkozóba?

Orbán Viktor szerint Európának újra kéne definiálni a helyét a világban.

Rámutatott: nem ezt történik, és ez Magyarország számára is következményekkel jár. – Ezért van az, hogy a pénzügyi válság óta – ez pont egybeesik a Fidesz kormányalakításával 2010-ben – nincs európai stratégia, és szemmel látható Európa gyengülése és tévesztése. Ezért nekünk egy saját nemzeti stratégiát kell csinálnunk európai stratégia híján – magyarázta.

Szerinte ha Magyarország az unióhoz igazítaná magát, nyakig állnánk egy háborúban Oroszországgal, a zöldenergiára való átállás tönkretette volna a magyar gazdaságot, rossz viszonyba lenne az amerikaiakkal, nem lennének kínai befektetések, az egész magyar gazdaság térden lenne.

– Nekünk az volna az érdekünk, hogy legyen egy európai stratégia, amiben fölismerjük a magyar érdekek lehetőségét, és együtt megyünk velük. De ma ilyen nincsen

– mondta.

Nem törődnek a kárpátaljai magyarok jogaival

A kárpátaljai magyarok helyzetére kitérve Orbán Viktor hangsúlyozta: a kormány minden eszközt használ, ami csak rendelkezésére áll, hogy megvédje jogaikat. Azonban egy olyan országban, ahol háború van, ott a nemzetközi jogi föllépésnek a lehetőségei korlátozottak, hiszen azt mondják az ukránok: „élet-halál harcot folytatunk, értjük a ti problémáitokat, de hát ezek másodlagosak”. 

– Tehát ilyenkor nehéz kisebbségi közösségek számára jogérvényesítést kiharcolni. Ami változást hozhat ebben, az az, hogyha béke lesz, és a nagyhatalmak eldöntik, hogy mi lesz Ukrajna szerepe

– mondta.

Nógrádi György felhívta a figyelmet arra is, a magyarok aránya Kárpátalján durván a felére csökkent. Mint mondta, ráadásul egyre több olyan ember van Magyarországon, aki nem léphet be Ukrajnába. Rámutatott: mindaz, amit Európa valaha hirdetett jogként, igazságosságként, az Ukrajnában nem működik, és ők mindössze annyit tudnak erre reagálni: „háborúban állunk”.

Az ukrán ügynökök beépültek a magyar politikába

Szóba került az is, hogy Magyarország hiába hajtotta végre eddigi története legnagyobb humanitárius segítségnyújtási akcióját Ukrajna kapcsán, az mégis ellenségesen viselkedik. Orbán Viktor emlékeztetett: az ukránok súlyos titkosszolgálati akciókat indítottak Magyarország ellen. Kifejtette: nagy részük fedett, egy része nyilvánosságra került, és komolyan beépültek a magyar politikába, a közgondolkodásba, intézményekbe megbízott ügynökökön keresztül. 

– Ez egy komoly probléma, mindennap küzdök, ezzel nekünk foglalkoznunk kell. De hát egy háborúban álló országról van szó, nem szabad, hogy a hidegvérünket elveszítsük

– hangsúlyozta. A miniszterelnök rámutatott: hiába akarják befolyásolni Magyarország álláspontját, a kormány azt nem engedi. Szerinte ez nem rendkívüli a politika világában.

Magyarország egy nap alatt elintézhetné Ukrajna összeomlását

– Ugyanakkor nekünk nem érdekünk Ukrajna összeomlása. Mi egy nap alatt elintézhetnénk Ukrajna összeomlását, egyetlen nap alatt. Csak nekünk nem érdekünk

– jegyezte meg.

Felhívta a figyelmet arra, Ukrajna az áram- és gázellátásának tekintélyes részét Magyarországról kapja. – Ha történne egy baleset és kidől néhány oszlop, meg elszakad egy-két vezeték, akkor Ukrajna megáll. Tehát miközben az ukránok úgy beszélnek velünk, ahogy beszélnek, tiszteletlenül és úgy, ahogy azt rendes ember nem teszi, akkor közben ki is vannak nekünk szolgáltatva – magyarázta.

Visszaélnek a magyarok jóindulatával

Mint mondta, ugyanakkor az ukrán vezetés tisztában van azzal is, a magyaroknak nem érdeke a szomszéd állam összeomlása. Hangsúlyozta: egy összeomló Ukrajna Magyarország határában olyan fenyegetést, kockázatot jelent a közbiztonságra, a terrorizmusra, a magyar kisebbség miatt az ottani életre, amit Magyarország nem akar vállalni. 

– Tehát azért ilyen pimaszok velünk, mert miközben a kezünkben vannak bizonyos értelemben, aközben pimaszkodnak velünk, mert ők tudják, hogy azért Magyarország, ha nem is támogatja Ukrajna uniós tagságát, de nem érdekelt egy ukrán destabilizációban. Nekünk egy stabil, működőképes Ukrajna kell, és visszaélnek ezzel a helyzettel – mondta, majd hozzátette:

ráadásul a céljuk a jövő évi magyar országgyűlési választások befolyásolása. 

Emlékeztetett: ebből az ukrán kormány nem is csinál titkot, meghirdették. – Azt lehet tudni, hogy a magyar ellenzék kormányra kerülése az ukrán külpolitika legfontosabb prioritásai között van, vagy talán az első helyen is szerepel. Ilyen az élet – mondta zárásul a kormányfő.