Kiderült, miért vállalunk gyereket

Jó párkapcsolat, biztos munkahely, jobb fizetés. Ez a három feltétel a legfontosabb.

Mint arról korábban beszámoltunk, közös kutatást indított még az év elején az ERGO Európai Regionális Szervezet és a Növekvő Hold Alapítvány. Arra voltak kíváncsiak, vajon mi ösztönzi, mi gátolja a második, harmadik, többedik gyermek vállalását ma Magyarországon, és melyek azok a tényezők, amelyek a munka és a család összeegyeztetését elősegítik.

A felmérés eredményeit nemrég publikálták, ezek összesen 918 tizenkét év alatti gyermeket nevelő szülő válaszain alapulnak.

A lényeg, hogy a gyermekvállaláshoz elsősorban

A válaszolók 76 százaléka szerint ez a stabil párkapcsolat függvénye. 66 százalékuk szerint közel ugyanilyen fontos a gyermekekkel otthon nem maradó szülő magasabb jövedelme, valamint a gyes, gyed utáni biztos munkahely (65 százalék).

Persze ennek fényében a legfontosabb kérdés, vajon terveznek-e a magyarok gyermeket? Ebből a diagramból kiderül:

Látszik, hogy a közel hasonló arányú a gyermeket tervezők és nem tervezők aránya, meghatározó ugyanakkor a bizonytalanoké (22 százalék).

A magasabb összegű gyedet és gyest a válaszadók 37 illetve 41 százaléka jelölte meg pozitív ösztönzőként.

A jövedelmi viszonyokra vetítve kiderült, hogy elsősorban a közepesen kereső családok számára fontos a gyermeknevelési ellátások összege, a nagyon alacsony és a nagyon magas jövedelemmel bíró családoknál nem motiváló tényező.

A válaszadók közül azok, akik még biztosan szeretnének gyermeket a testvérkapcsolatok jelentőségét (42 százalék), a több gyermek, nagyobb család utáni vágyat (25 százalék), a gyermek és a család értékét (24 százalék), valamint az otthonról hozott minták szerepét (18 százalék) emelték ki. A testvérkapcsolatokat részben a gyermekek szocializációja, fejlődése szempontjából tartják fontosnak, részben azért, hogy felnőttkorukban a testvérek tudjanak egymásra támaszkodni, egymást segíteni, ha a szülők már nem lesznek.

Sokan fontosnak tartanák a családi, családon belüli változásokat is:

A felmérésben részt vevőknek nagyon kis, mindössze 8 százaléka gondolja ösztönző erőnek a gyermek nemének megválasztását, 79 százalékukat ez nem érdekli.

A gyermeket már biztosan nem vállalók legnagyobb gátként az anyagi okokat (41 százalék), és az életkort (28 százalék ) jelölték meg, valamint azt, hogy eljutottak fizikai és lelki teherbírásuk határára (20 százalék ).

Érdekes, hogy az anyagi okok között nem a létbizonytalanság szerepel az első helyen, hanem az az indok, hogy a szülők szeretnének minden megadni a meglévő gyerekeknek, illetve azt gondolják, hogy több gyermek taníttatását, életkezdését már nem tudnák finanszírozni. A válaszadók 18 százaléka pedig azért nem tervez több gyermeket, mert elérték a tervezett gyermekek számát.

A felmérésben külön rákérdeztek, melyek azok a megoldások, amelyekkel összeegyeztethetőbbé válna a családi élet és a munka.

Nem meglepő, hogy a részmunkaidős, atipikus foglalkoztatási formákat preferálnák a legtöbben (mintegy 76 százalék), de sokan javítanának a gyermekfelügyelet rendszerén, például a bölcsődék, óvodák nyitva tartását a munkaidőhöz alakítanák.

A szöveges válaszokban – emelték ki külön a felmérést végzők – visszatérő elem volt a megértőbb, a családosakat jobban támogató munkahelyek, munkáltatók, ill. társadalom iránti igény.

A gyermekfelügyelettel kapcsolatban látható, hogy a szülők nagy része az intézményekre számít: a gyermekek 38 százaléka óvodában, 23 százalékuk bölcsődében, 5 százalékuk családi napköziben van, amíg a szülők dolgoznak. 15 százalékukra vigyáznak a nagyszülők és csak 2 százalékukra bébiszitter.

Arra a kérdése, hogy be tudnák-e vagy tudták-e adni bölcsődébe gyermeküket, a szülők 36 százaléka válaszolta azt, hogy van elegendő férőhely, amely jelentős növekedés 2009-hez képest, amikor mindössze a válaszadók 5 százaléka látta így a helyzetet.

A munkahellyel kapcsolatos kérdésekre adott válaszokból kiderül, 38 százaléka a megkérdezetteknek vissza tudott vagy tud térni a korábbi munkahelyére, 25 százalékuknak kell új állást keresnie. A résztvevők 35 százaléka úgy ítélte meg, hogy nagyon nehezen vagy nehezen talált vagy találna új állást, 38 százalék úgy, hogy könnyen vagy nagyon könnyen, míg a közepes nehézségi fokot 26 százalék jelölte be. A Növekvő Hold Alapítvány 2009-es hasonló kutatásában még a megkérdezettek 75 százaléka vélte úgy, hogy nehezen vagy nagyon nehezen találna munkát.

Gyed mellett, a gyermek 1-2 éves kora között 15 százalék vállalt vagy vállalna biztosan kiegészítő munkát, 14 százalék még nem döntötte el. A kiegészítő munkát nem vállalók 31 százaléka szerint a gyermeknek szüksége van az édesanyja osztatlan figyelmére 3 éves koráig, 30 százalékuk nem talált vagy találna ilyen munkát, 24 százalék pedig nem tudja megoldani az ehhez szükséges időszakos, rugalmas gyermekfelügyeletet.