Steve Jobs az Apple vezetőjeként gyakran hívott fel újságírókat, akár azért, hogy megdicsérje őket egy-egy cikkért, akár azért, hogy rámutasson egy adott írás negatívumaira. 2010 végén a New York Times egyik zsurnalisztája a tabletekről írt. Amit Jobs mondott neki, az igencsak elképesztette.
„A gyerekei nyilván szeretik az iPadeket” – mondta neki Jobs. Az Apple akkor dobta piacra az első ilyen készülékeket. „Még nem volt a kezükben ilyesmi – válaszolta az újságíró. – Nagyon komolyan limitáljuk az életükben a multimédiás eszközök használatát.”
Az újságíró biztos volt benne, hogy az Apple feje ezt igencsak kifogásolja majd. Ám a válasz valami egészen másról árulkodott: kifejezetten helyeselte ezt a fajta hozzáállást. Sőt, kiderült, hogy a technológiai ágban dolgozó vezetők nagy része következetesen szabályozza gyerekei kütyühozzáférését.
Chris Anderson, a Wired című szaklap egykori szerkesztője, a 3D Robotics igazgatója például az otthon található minden egyes multimédiás eszköz használatát időkorláthoz és szülői felügyelethez köti. „A gyerekeim azzal vádolnak minket, hogy zsarnokok vagyunk. Ám mi azért döntöttünk így a feleségemmel, mert első kézből tapasztaljuk, milyen veszélyei vannak ennek a típusú technológiának.”
A veszélyek, amire Anderson utal, többek között a káros tartalmak, az online zaklatások és a függőség kialakulása – ami bizony ezeknek a gyerekeknek a szüleire különösen igaz, hiszen a technológia az életük.
10 éves kor alatt a gyerekek különösen hajlamosak teljesen „rákattanni” a különböző képernyőkre, ezért a Szilikonvölgyben dolgozók hét közben egyáltalán nem engedik, hogy akár egyetlen gombot is megnyomjanak, hétvégén pedig legfeljebb fél-két órás időtartam áll rendelkezésükre. A 10-14 évesek használhatják hét közben is a számítógépet, de kizárólag a házi feladat elkészítésére.
Bár sok szülő sokfajta korlátozást állíthat fel, van egy szabály, ami egyetemes a technológiai szakemberek között: a hálószobában nincs kütyühasználat. Soha!
Dick Costolo, a Twitter vezérigazgatója korlátlan használatot engedélyezett ugyan a gyerekeinek, de kizárólag a nappaliban. Ő és a felesége úgy vélik, a túl sok korláttal hosszú távon épp az ellenkezőjét érik el, mint amit szeretnének. „Amikor a Michigani Egyetemre jártam, a kollégiumban mellettem lakott egy fiú, akinek a szobáját padlótól plafonig Coca-Cola üdítős rekeszek és más szénsavas italok tömegei borították. Később kiderült, hogy annak idején a szülei soha nem engedték, hogy akár egy korty szénsavas üdítőt is igyon. Ha nem engeded a gyerekeidnek, hogy megtapasztalják a dolgokat, az ilyen problémákhoz vezethet később.”
Walter Isaascon, a Steve Jobsról szóló könyv szerzője elmondta: „Esténként Steve a családjával vacsora után nagyokat beszélgetett a hosszú ebédlőasztalnál. Könyvekről, történelemről, mindenféléről. Soha senkinek nem jutott eszébe elővenni egyetlen iPadet vagy telefont sem.”
