– Szomorú jelenség ma Magyarországon, hogy a fiatalok közül nagyon sokan elhagyják az országot, és külföldre mennek tanulni, dolgozni. Mit próbál tenni az ifjúságpolitika az elvándorlás ellen?
– Az elvándorlás kérdése nagyon érzékeny pont, hiszen olyan országot szeretnénk, ahol a fiatalok otthon érzik magukat, ahol örömmel maradnak és ahol megtalálják saját számításukat. Ugyanakkor Magyarország az Európai Unióhoz tartozik, ahol a négy alapszabadság része a személyek szabad áramlása, az EU-ban mindenki oda költözik, ott él, dolgozik, ahol jónak tartja. Azonban nem az a kérdés, hogy hányan mennek el, hanem hogy hányan nem jönnek vissza. Az elvándorlás jelensége mögött a fiatalok életében érezhető létbizonytalanság érzése áll, ezért igyekszünk úgy beavatkozni és olyan intézkedéseket hozni, amelyek segítik a hazatalálást, az itthoni elhelyezkedést, a visszailleszkedést, a családalapítás és a lakhatás kérdésének megoldását.
– A csereprogram mindig is jó lehetőség volt arra, hogy a fiatalok „kipróbálják magukat” külföldön is, széleskörű tapasztalatokra, komoly tudásra tegyenek szert, amelyet azután itthon kamatoztathatnak. Milyen csereprogramokon vehetnek részt a fiatalok, és mennyire használják ki ezeket a lehetőségeket?
– Ma Magyarországon számtalan csereprogramra van lehetőség. Erasmus+ néven indult el 2014 elején az Európai Unió együttműködési programja, amely az oktatást, a képzést, valamint az ifjúsági területet és a sportot is magában foglalja. A program 2014–2020-ig tartó időszakában a 14,7 milliárd eurós támogatás 10 százaléka az ifjúsági terület számára van elkülönítve uniós szinten. Ez 500 ezer fiatal és ifjúsági szakember nemzetközi tapasztalatszerzését teszi lehetővé. A program keretében (oktatás, képzés, ifjúságügy területén) Magyarországra 2014-ben összesen 31 millió euró támogatás érkezik, az ifjúság és sport területén 2014-ben Magyarországon ez 4,3 millió euró forrást jelent. A programok keretében a különböző országokból származó 13 és 30 év közötti fiatalok a csereprogramok révén legfeljebb 21 napot tölthetnek együtt valamelyik résztvevő csoportnak az országában, ahol közösen hajtanak végre valamilyen munkaprogramot, ami állhat műhelyfoglalkozásból, gyakorlatokból, vitákból, szerepjátékokból, valamilyen szabadtéri tevékenységből, amit már közösen tervezetek meg a csereprogram megvalósulása előtt. Ebből is látszik, hogy itt egy nem szokványos tanulási programról van szó. A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet – amely helyet ad az Erasmus+ nemzeti irodának – nagy figyelemmel fordul a hátrányos helyzetű, a fogyatékkal élő fiatalok felé is. Az Erasmus+ megkezdése előtt zárult a Fiatalok Lendületben Program. Ennek keretében az utolsó évben 45 projektet tudtunk támogatni 950 ezer euró értékben, amely forrásból 2000 fiatal vehetett részt csereprogramokban. Idén az Erasmus+ ifjúsági programmal 51 pályázatot tudtunk támogatni több mint 890 ezer euró értékben.
