– Szomorú jelenség ma Magyarországon, hogy a fiatalok közül nagyon sokan elhagyják az országot, és külföldre mennek tanulni, dolgozni. Mit próbál tenni az ifjúságpolitika az elvándorlás ellen?
– Az elvándorlás kérdése nagyon érzékeny pont, hiszen olyan országot szeretnénk, ahol a fiatalok otthon érzik magukat, ahol örömmel maradnak és ahol megtalálják saját számításukat. Ugyanakkor Magyarország az Európai Unióhoz tartozik, ahol a négy alapszabadság része a személyek szabad áramlása, az EU-ban mindenki oda költözik, ott él, dolgozik, ahol jónak tartja. Azonban nem az a kérdés, hogy hányan mennek el, hanem hogy hányan nem jönnek vissza. Az elvándorlás jelensége mögött a fiatalok életében érezhető létbizonytalanság érzése áll, ezért igyekszünk úgy beavatkozni és olyan intézkedéseket hozni, amelyek segítik a hazatalálást, az itthoni elhelyezkedést, a visszailleszkedést, a családalapítás és a lakhatás kérdésének megoldását.
– A csereprogram mindig is jó lehetőség volt arra, hogy a fiatalok „kipróbálják magukat” külföldön is, széleskörű tapasztalatokra, komoly tudásra tegyenek szert, amelyet azután itthon kamatoztathatnak. Milyen csereprogramokon vehetnek részt a fiatalok, és mennyire használják ki ezeket a lehetőségeket?
– Ma Magyarországon számtalan csereprogramra van lehetőség. Erasmus+ néven indult el 2014 elején az Európai Unió együttműködési programja, amely az oktatást, a képzést, valamint az ifjúsági területet és a sportot is magában foglalja. A program 2014–2020-ig tartó időszakában a 14,7 milliárd eurós támogatás 10 százaléka az ifjúsági terület számára van elkülönítve uniós szinten. Ez 500 ezer fiatal és ifjúsági szakember nemzetközi tapasztalatszerzését teszi lehetővé. A program keretében (oktatás, képzés, ifjúságügy területén) Magyarországra 2014-ben összesen 31 millió euró támogatás érkezik, az ifjúság és sport területén 2014-ben Magyarországon ez 4,3 millió euró forrást jelent. A programok keretében a különböző országokból származó 13 és 30 év közötti fiatalok a csereprogramok révén legfeljebb 21 napot tölthetnek együtt valamelyik résztvevő csoportnak az országában, ahol közösen hajtanak végre valamilyen munkaprogramot, ami állhat műhelyfoglalkozásból, gyakorlatokból, vitákból, szerepjátékokból, valamilyen szabadtéri tevékenységből, amit már közösen tervezetek meg a csereprogram megvalósulása előtt. Ebből is látszik, hogy itt egy nem szokványos tanulási programról van szó. A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet – amely helyet ad az Erasmus+ nemzeti irodának – nagy figyelemmel fordul a hátrányos helyzetű, a fogyatékkal élő fiatalok felé is. Az Erasmus+ megkezdése előtt zárult a Fiatalok Lendületben Program. Ennek keretében az utolsó évben 45 projektet tudtunk támogatni 950 ezer euró értékben, amely forrásból 2000 fiatal vehetett részt csereprogramokban. Idén az Erasmus+ ifjúsági programmal 51 pályázatot tudtunk támogatni több mint 890 ezer euró értékben.
– Az EU ifjúsági stratégiájának része a 2010 és 2018 közötti időszakban egy „megújított nyitott koordinációs módszer a fiatalok előtt álló kihívások és lehetőségek kezelésére”. Pontosan mit jelent ez a kezdeményezés és hogyan veszünk ebben részt?
– Ez egy tanácsi állásfoglalás, amit 2009 november végén fogadtak el, célja hogy fejlessze az EU tagállamai között a fiatalok lehetőségeinek javítása érdekében folytatott együttműködést. Kezdeményezéseket jelöl ki, melyek által javul a fiatalok életminősége. Az állásfoglalás olyan vezérelveket fogalmaz meg, amelyek az ifjúsági európai együttműködések során prioritásként működnek. Ugyanakkor úgy látom, az EU köznyelve sokszor túl bonyolult, ami megnehezíti a fiatalokkal való párbeszédet. Éppen ezért meg kell tanulnunk a fiatalok nyelvét és meg kell találnunk azokat a közvetítő eszközöket, amelyeken keresztül kapcsolatba léphetünk velük. A jövőben nagy hangsúlyt helyezünk a virtuális eszközök használatára, hogy megtudjuk a fiataloktól, mire van szükségük, milyen problémákkal szembesülnek, milyen elvárásaik vannak az állam felé s hogyan segíthetjük őket a kiteljesedésben.
– Ferenc pápa nagyon ügyesen él a multimédiás eszközök adta lehetőségekkel: twitterezik, Facebookon üzen a világnak. Hasonló irányt képzelnek el?
– Igen, abszolút erre gondoltam. Ferenc pápának sikerült nyitnia a digitális világ felé. Ehhez nem kell más, mint specifikálni a csatornákat, amelyeken keresztül a fiatalok megszólíthatóak, hogy minél hatékonyabb legyen a párbeszéd.
– Milyen célokat tűzött ki a magyar ifjúságpolitika az Új Nemzedék Jövőjéért program keretében? Milyen kézzelfogható eredményei vannak a programnak?
– Az Új Nemzedék Jövőjéért program alapja, hogy Magyarországon a szükséges változások alapvető erőforrása a fiatalok. Ez a projekt azt a kormányzati logikát követi, amely szerint a fiatalokra nem problémaként, hanem erőforrásként kell tekinteni. A program egy újfajta szemléletet próbál meghonosítani az ifjúságról való gondolkodásban, amelynek a lényege, hogy törődöm a hazámmal, mert a hazám is törődik velem. Itt is hangsúlyozottan jelenik meg, hogy a fiatalokról szóló döntésekbe be kell vonni a fiatalokat is, hiszen nem hozhatunk nélkülük olyan döntéseket, amelyek nagyban kihatnak az ő életükre. Az ÚNJ-hez kapcsolódik egy uniós támogatással megvalósuló projekt is: Budapesten és minden megyében megnyitotta irodáit az Új Nemzedék kontaktponthálózat, ahol igyekszünk az összes olyan információt összegyűjteni, amelyek a fiatalok számára fontosak lehetnek életük, karrierjük szempontjából.
