Európában évről évre több fogy energiaitalokból, s ezzel a növekedéssel arányosan erősödik az aggodalom is mind a tudományos szakemberek, mind a közvélemény irányából. Ennek oka, hogy az energiaitalokról egyre több adat derül ki, amelyek igencsak ijesztőek.
Felmérések
Jelenleg sok ezer különféle energiaitalt lehet kapni világszerte. Az energiaital-ipar virágzik: 2012-ben több mint 12,5 milliárd dollárnyi bevétel származott a kétes hatású innivalókból, ami 60 százalékos növekedést jelent 2008-hoz képest.
Az első energiaitalt 1960-ban dobták piacra Japánban. Európában csak 1987-ben jelentek meg, majd az USA is gyártani és forgalmazni kezdte őket a 90-es évek végén.
Az energiaitalnak nincs hivatalos definíciója, de azokat az alkoholmentes innivalókat értjük e fogalom alatt, amelyek elsősorban koffeint és taurint tartalmaznak és van bennük némi vitamin is, valamint stimuláló hatással bírnak, amely megsokszorozza az energiát, ezáltal növelve a teljesítőkészséget.
Noha az energiaitalok viszonylag új csoportját képezik az innivalóknak, pillanatok alatt a sport, a munkavégzés és a szórakozás alapvető kellékeivé váltak. Különösen nagy népszerűségnek örvendenek a fiatalok körében, akik gyakran keverik ezeket a termékeket alkohollal. Mivel az energiaitalok reklámozásába óriási összegeket fektetnek, hatalmas mennyiség fogy belőlük, aminek egyenes következménye az egyre komolyabb, kimondottan az energiaitalok fogyasztásával összefüggő egészségügyi problémák megjelenése.
2011-ben az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) az EU 16 országában végzett a lakosság energiaital-fogyasztási szokásairól felmérést. Az eredményekből kiderült, hogy a 10-18 évesek 68 százaléka, a felnőttek 30 százaléka, a 10 év alatti gyerekeknek pedig a 18 százaléka fogyasztott már energiaitalt. Természetesen az egyes országok között nagy volt az eltérés: Görögországban például a 10-18 évesek esetében 48, míg a cseheknél 82 százalék volt az arány, a gyerekek körében pedig Magyarországon mindössze 6 százalék ivott már energiaitalt, szemben például a csehek 40 százalékával.
Az energiaital-fogyasztással kapcsolatos elsődleges kockázatok a koffeintartalomhoz kötődnek. Sajnos azok, akik akár naponta 4-5 dobozzal megisznak a különböző fajtájú energiaitalokból, egyáltalán nincsenek tisztában azzal, hogy a koffeintúladagolás milyen veszélyeket rejt. Pedig a heves szívdobogástól a magas vérnyomásig, a központi idegrendszer túlzott stimulálásától a hányingerig, hányásig, a metabolikus acidózistól a – ritka esetekben – halálig bármi előfordulhat. Felnőtteknél magas vérnyomást, sőt akár cukorbetegséget okozhat. Várandós nőknél előfordulhat vetélés, halvaszülés, illetve fejlődési visszamaradás a magzat esetében.
Noha egyes kávétípusoknak az energiaitalokéhoz hasonló a koffeintartalmuk, a kávét általában forrón és emiatt jóval lassabban fogyasztjuk. Ráadásul időközben megjelentek a többihez képest extra magas koffeintartalommal rendelkező energiaitalok is, amelyek ezzel a tulajdonságukkal próbálnak kitűnni és eladhatóbbá válni a piacon.
Az EFSA felméréséből az is kiderült, hogy a fogyasztók körében komolyan nőtt a neurológiai és kardiovaszkuláris betegségek megjelenésének kockázata, amelyek könnyen függőséget okozhatnak.
A 10-18 évesek körében további veszélyt jelent, hogy az energiaitalok fogyasztása súlyos magatartászavarokhoz és a kognitív képességek romlásához vezethet. Ami pedig még elgondolkodtatóbb, hogy az energiaitalok használata az alkoholfüggőség kialakulásában is komoly szerepet játszhat még abban az esetben is, ha ezeket a termékeket nem keverik alkohollal, a koffein ugyanis növeli a bármilyen fajta függőségre való hajlamot, már csak azért is, mert az energiaitalok rendkívüli módon meghosszabbítják a fáradtságérzet nélküli ébren töltött órák számát, ami több alkoholfogyasztásra ad lehetőséget. És persze nem elhanyagolható az elhízás veszélye sem, hiszen az energiaitalok elképesztő mennyiségű cukrot tartalmaznak.
A rendkívül agresszív marketingnek köszönhetően természetesen a fenti tények háttérben maradnak, vagy egyáltalán nem jut a fogyasztók tudomására. A reklámok teljesítményfokozást, hosszabb és élénkebb figyelmet, nagyobb állóképességet és fogyást(!) ígérnek (utóbbira egyébként egyáltalán nincs bizonyíték, az ellenkezőjére azonban annál inkább). Az energiaitalok a sporttevékenységeknek is elengedhetetlen fogyasztási cikkei lettek.
Számos ország tett lépéseket azért, hogy szabályozza az energiaitalok forgalmazását, a csomagoláson megjelenő információkat és azt, hogy ki ihat ilyen innivalót. 2004 óta az európai szabályozások kötelezővé tették a koffeintartalom feltüntetését azokon a termékeken, amelyek minimum 150 mg/l koffeint tartalmaznak. 2014-től szigorítottak a rendelkezésen: tavaly óta ezekben az esetekben azt is rá kell írni a termékre, hogy „Magas koffeintartalom. Gyermekek, várandós nők és szoptatós anyák számára nem ajánlott.”
Az energiaital-fogyasztás veszélyeit észlelve egyes országok (például Dánia, Norvégia, Uruguay, Törökország, Izland, Franciaország) a taurin nevű összetevő miatt betiltottak bizonyos energiaitalokat. Jelenleg azonban az EU minden országában árusíthatók ezek a termékek, bár több ország is fontolgatja, hogy komoly korlátozó lépéseket tesz, többek között azt, hogy kiskorúak számára nem teszi lehetővé energiaital vásárlását.
Ebben jelenleg Svédország áll az élen, ahol bizonyos energiaitalokat csak gyógyszertárakban lehet kapni, 15 évnél fiatalabbak pedig nem vásárolhatnak ilyen termékeket. Kanadában minden csomagoláson feltüntetik a veszélyeket és azt a mennyiséget, ami még nem jelent túl komoly kockázatot napi szinten a szervezetre.
