Megerősítették, hogy a Jezero-kráter egykoron nyugodt tó volt

Az amerikai űrkutatási hivatal Perseverance marsjárója által a vörös bolygón készített felvételek első tudományos elemzése megerősítette, hogy a Jezero-kráter – amely ma száraz és szél által lekoptatott mélyedés – egykoron egy nyugodt tó volt, amelyet egy kicsiny folyó táplált mintegy 3,7 milliárd évvel ezelőtt.

THIS IMAGE SHOWS: The escarpment the science team refers to as “Scarp a” is seen in this image captured by Perseverance rover’s Mastcam-Z instrument on Apr. 17, 2021. Images taken by NASA’s Perseverance Mars Rover have provided scientists with their strongest indication yet that they might find signs the red planet once harboured life. A new paper, from the rover's science team published in the journal Science on Thursday (07Oct2021) details how the hydrological cycle of the now-dry lake at Jezero Crater is more complicated and intriguing than originally thought. The findings are based on detailed imaging the rover provided of long, steep slopes called escarpments, or scarps in the crater’s delta, which formed from sediment accumulating at the mouth of an ancient river that long ago fed the crater’s lake. The images reveal that billions of years ago, when Mars had an atmosphere thick enough to support water flowing across its surface, Jezero’s fan-shaped river delta experienced late-stage flooding events that carried rocks and debris into it from the highlands well outside the crater. The new analysis is based on images taken of a rocky outcrop named Kodiak on the edge of the delta - which had previously only been photographed from space - as well as scarps to its North East. The rover’s Mastcam-Z and RMI images revealed for the first time the stratigraphy – the order and position of rock layers, which provides information about the relative timing of geological deposits along Kodiak’s eastern face. The inclined and horizontal layering there is what a geologist would expect to see in a river delta on Earth. “Never before has such well-preserved stratigraphy been visible on Mars,” said Nicolas Mangold, a Perseverance scientist from the Laboratoire de Planétologie et Géodynamique in Nantes, France, and lead author of the paper. “This is the key observation that enables us to once and for all confirm the presence of a lake and rive Fotó: NASA/JPL-Caltech/ASU/MSSS/Cover-

A felvételeken arra is bizonyítékot találtak a kutatók, hogy a tómedernek villámárvizeket kellett kiállnia, amelyek olyan erőteljesek voltak, hogy több tíz kilométerre fekvő szikladarabokat sodort és rakott le a tómederbe, ahol ma is megtalálhatók.

A Science című tudományos folyóiratban közzétett elemzés a kráter nyugati oldalán elterülő felszíni kőzetekről készült felvételeken alapul. Korábbi műholdfelvételekből már kiderült, hogy ezek a legyezőszerűen kiemelkedő lerakódások a Földön lévő folyók deltájára hasonlítanak.

A Perseverance új felvételei, amelyeket a kráterben készített, megerősítették, hogy valóban egy folyódeltáról van szó. Az üledékrétegek elemzése alapján úgy tűnik, hogy a folyódelta táplált egy tavat, amely egész létezése alatt nyugodt volt, mígnem a klímában bekövetkezett drámai változás epizódszerű áradásokat idézett elő a tó életének vége felé.

– Ha megnézzük ezeket a felvételeket, tulajdonképpen egy lakatlan tájat látunk. Ez a legelhagyatottabb hely, amelyet valaha felkereshetünk. Sehol egy csepp víz, és mégis, bizonyítékot találtunk arra, hogy múltja nagyon más volt. Valami nagyon mélyreható ment végbe a bolygó történetében – mondta Benjamin Weiss professzor, az Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) földtudományi karának bolygótudományi professzora, a felvételeket elemző NASA-csoport tagja.      

A kutatók remélik, hogy a kráter feltárásának folytatásakor a Perseverance további támpontokat ad számukra a bolygó klímájának fejlődéséről, és remélik azt is, hogy az üledékekben fellelhetik az ősi vízi élet nyomait. A Perseverance olyan helyeket fog keresni, ahol üledékmintákat gyűjthet és tárolhat be, amelyeket majd a Földre hoznak.

– Lehetőségünk van arra, hogy kövületek után kutassunk. Időbe telik, amíg megszerezzük ezeket a kőzeteket, amelyektől reméljük, hogy megmutatják az élet nyomait – mondta Tanja Bosak, az MIT adjunktusa.

A Perseverance marsjáró február 18-án landolt a Jezero-kráterben, alig több mint 1,8 kilométerre a nyugati részén talált legyezőszerű felszíni lerakódásoktól. Három hónapig nem mozdult landolási helyéről, mert a NASA mérnökei távolról ellenőrizték műszereit. Ezalatt is készítettek  Mastcam-Z és  RMI (SuperCam Remote Micro-Imager) kamerái felvételeket környezetéről, köztük a Kodiak nevű szikláról.

– Anélkül, hogy eltávolodott volna bárhova, a rover képes volt megoldani az egyik legnagyobb ismeretlent, azt, hogy a kráter egykoron tó volt. Ez megoldatlan kérdés maradt volna, ha nem itt landolunk és nem erősítjük meg, hogy valóban tó volt – tette hozzá Weiss.

A Mars-misszió célja az ősi élet jeleinek, például megkövesedett mikrobák nyomainak kutatása a kőzetben, a vörös bolygó földrajzának alaposabb megismerése céljából.

Borítókép: A Perseverance felvétele a Jezero-kráterről Forrás: Reuters