Az az alapelmélet, hogy "a kisebb testek gyorsan hűlnek, majd holttá válnak és semmi sem történik" - mondta Nemchin. A Hold ezen a ponton hideg lehetett ugyan, de a minták kora azt sugallja, hogy volt a régióban valamilyen hőforrás, mely magyarázza a vártnál későbbi vulkanikus aktivitást.
A holdkőzet korának pontos ismerete segíti a kutatókat abban is, hogy jobban kalibrálják a bolygók felszínének datálási technikáját olyan esetekben, amikor nem állnak rendelkezésre kőzetminták. A technika egy felszíni régió korát a becsapódási kráterek sűrűsége alapján becsüli meg: a régebbi, idősebb felszíneken nagyobb és több kráter van, mint a fiatalabb területeken.
A vulkáni anyagot a holdjáró az Oceanus Procellarum (Viharok óceánja) nevű nagykiterjedésű lávamezőn gyűjtötte. A kráterek számát összeköthetjük a pontos korral, ez alapján meghatározhatjuk más területek korát is - mondta Nemchin.
Az ausztrál kutatócsoport két grammnyit kapott vizsgálatra az 1,7 kilogrammnyi mintából, melyet Pekingben, a Kínai Nemzeti Csillagászati Obszervatóriumban őriznek. A teszteket is Pekingben végezték el a szakértők.
Kína az Egyesült Államok és a Szovjetunió után a harmadik ország, amely holdkőzeteket hozott le a Földre. 1976 óta ez az első alkalom, hogy a Holdról származó talajminta érkezett a Földre.
A borítókép illusztráció (forrás: Pixabay)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!