Mint a felsőoktatási intézmény a közleményében felidézi, a Szegedi Tudományegyetemen 25 évvel ezelőtt Sárneczky Krisztián akkori budapesti egyetemi hallgató vezetésével és szegedi csillagászok közreműködésével kezdődtek rendszeres kisbolygó-megfigyelések, amelyek folytatása mára hazánk egyik legsikeresebb csillagászati programjává vált.
Az azóta eltelt időszakban felfedezett mintegy kétezer aszteroida jó részét a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Csillagászati Intézet Piszkéstetői Megfigyelőállomásának 60 centiméteres Schmidt-távcsövével találták az intézet kutatói, valamint az SZTE és az ELTE hallgatói, munkatársai.
A tájékoztatás szerint a csillagászati felvételeken gyorsan mozgó fénypontokként megörökíthető égi szikladarabokat jellemzően még hosszú évekig követni kell a pontos pályaszámítás, ezáltal a biztos azonosítás érdekében. Ezt követően a kisbolygó sorszámot kap, a felfedezők pedig névjavaslatot nyújthatnak be a Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) megfelelő szakbizottságához. A névjavaslatok az élet különböző területeiről származhatnak, jellemzően személyek, földrajzi helyek szerepelnek a listán.
Az SZTE TTIK Fizikai Intézet Kísérleti Fizikai Tanszékének adjunktusa, Szalai Tamás 2004 nyarán szegedi egyetemistaként végezte első távcsöves megfigyelési gyakorlatát a piszkéstetői obszervatóriumban Sárneczky Krisztián irányításával, akinek aktuális kisbolygó-megfigyeléseiben is segédkezett. Az akkor megfigyelt aszteroidák közül az évek folyamán több is a sorszámozott státuszba került, az SZTE csillagásza pedig lehetőséget kapott a programvezetőtől, hogy társfelfedezőként javaslatot tegyen az égitestek elnevezésére.
Nemrégiben újabb, Sárneczky Krisztián által talált aszteroidák kaptak sorszámot, az SZTE kutatója pedig ismét társfelfedezői névjavaslatokkal élhetett, amelyek elfogadásáról a napokban adott hírt az IAU. A döntés értelmében mostantól kezdve a (450297) számú kisbolygó az SZTE Bolyai Intézetének idén márciusban elhunyt professzora, Csákány Béla (1932–2022) nevét viseli.
A kiváló matematikus és népszerű egyetemi oktató 1985–1990 között az SZTE jogelődjének számító József Attila Tudományegyetem (JATE) rektora volt, és utolsó vezetői évében fontos szerepet játszott a Szegedi Csillagvizsgáló Alapítvány létrejöttében, amelynek első kuratóriumi elnöke lett.
A hazai kisbolygó-felfedező program egyik fontos célkitűzése, hogy a tudományos élet szereplői mellett az oktatás, az irodalom, az alkotó- és képzőművészetek, a sport és egyéb területek jeles képviselői is részesülhessenek hasonló elismerésben. Ezen gondolat mentén az SZTE csillagászának javaslata alapján a (612787) számú kisbolygó Haumann Péter (1941–2022) nevét kapta.
Szalai Tamás további három, személyes kötődésű javaslatát is befogadta a nemzetközi testület, így égi megörökítést kapott volt középiskolája, a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceum (574506), egykori első mentora, Kiss Gyula soproni amatőr csillagász (554879), valamint felesége elhunyt édesapja, az évtizedekig általános iskolai matematika–fizika szakos tanárként és iskolaigazgatóként dolgozó Kopasz Imre (565780) is; utóbbi két égitestet 2011-ben fedezték fel.
