A panaszok, tünetek hátterében a sarokcsonton tapadó lágyrészek gyulladása áll. Normál esetben a láb boltozatainak megtartását elsősorban az izomzat végzi, kisebb mértékben a láb egyéb elemei (szalagok, kötőszöveti elemek). A hosszboltozatot tartó egyik ilyen alkotórész a sarokcsontról kiinduló és a láb elülső részén végződő erős, kötőszövetes lemez. Ha jó az izomzat, ez a lemez normál terhelést kap. Amennyiben viszont mozgáshiány, vagy nem megfelelő cipőviselet miatt a láb boltozatait tartó izomzat meggyengül, nagyobb terhelés hárul erre a területre, mely ennek következtében minden lépésnél túlfeszül, húzza a sarokcsont csonthártyáját is, ami begyullad.
Legtöbbször emiatt a jelentős fájdalom miatt jelentkeznek a páciensek az ortopéd szakrendelésen. Ez a betegség egy úgynevezett steril gyulladás, melynek következtében rendszerint meszesedés, új csontképződés is kialakul, ez látszik a röntgenfelvételen, és ezt hívják sarokcsont sarkantyúnak. Mivel az alapprobléma a talpi lemez túlterhelése, tehermentesítése rendszerint jó hatású. Felnőttkorban a boltozatot tartó izomzatot már nem lehet eredeti állapotára visszaerősíteni, ezért lúdtalpbetétet kell hordani. Az egyedileg kialakított betét a boltozatokat alulról megtámasztja, csökkenti annak túlfeszülését, ezzel a sarokcsonti csonthártya izgalmát. Amennyiben a betét önmagában nem elég, segíthet valamilyen nem szteroid gyulladáscsökkentő adása és az érintett terület terápiás röntgenbesugárzása.
Ha ezek a módszerek nem hoznak eredményt, akkor a saroktájra adott, helyi szteroid injekciós kezelést választjuk. Megkísérelhető még a fizioterápia is.
Végül, ha már mindent kipróbáltunk, de a panaszok nem szűntek, utolsó lehetőségként operálni kell. A beavatkozás lényege a gyulladt, túlfeszülő kötőszöveti lemez bemetszése, tehermentesítése és – a közhiedelemmel ellentétben – nem a meszes sarkantyú levésése. A műtét után gipszelni nem kell, és hamar felkelhet a páciens. A talpbetét viselése a beavatkozás után is szükséges.
Talpi, saroktáji panaszokkal érdemes tehát időben felkeresni egy ortopéd szakrendelést, mert a betegség a korai szakaszban könnyebben gyógyítható.
