Heberden-szindróma: a kézujjak kisizületi kopása

Gyakori elváltozás a kézen a Heberden-szindróma. Sokan azt hiszik, az igénybevételtől alakult ki. Lényeges az is, hogy mit lehet vele kezdeni.

Dr. Boross György
2013. 06. 22. 6:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A főleg középkorú hölgyeken jelentkező kézízületi kopás az ujjak, különösen a köröm- és középpercek ízület közeli bütykösödésével jár, amit Heberden-csomónak nevezünk. Ezek a deformitások kemény, csontos tapintatúak, kezdetben azonban a röntgenfelvételen még nem láthatók, először ugyanis porcos felrakódások alakulnak ki az ízületek peremén, melyek csak később csontosodnak el.

Az elváltozás elsősorban leányágon öröklődik, férfiaknál ritkább. A csomók csak addig fájnak, míg kinőnek, később inkább szépséghibát okoznak, de bizonyos – finom ujjmozgást igénylő – foglalkozást űzőket akár pályájuk feladására is kényszeríthetik.

A panaszok szakaszosan jelentkeznek, időnként visszatérnek. Előrehaladott állapotban már torzulás, deformitás látható a röntgenfelvételeken is. A laborvizsgálatok (például a süllyedés és a fehérvérsejtszám) általában normálisak, a betegség súlyosságától függetlenül.

Kezelésként, a fájdalom enyhítésére meleg vízben kimozgató gyakorlatokat lehet végezni, hogy az ízületek mozgékonyságát, amennyire csak lehet, megőrizzük. Hasznos a fizioterápia, a helyi ultrahang- és iontoforézis kezelés, mert segít a fájdalom és a merevség leküzdésében. Fájdalomcsillapítókat és nem szteroid gyulladáscsökkentőket a fájdalom és a duzzanat csökkentésére adunk, utóbbi gyógyszereket kúraszerűen kell szedni, általában egy-egy alkalommal három-négy, de maximum hat hétig. Végső esetben – ritkán – szteroid oldat is adható az ízületbe a fájdalom oldására és mozgástartomány növelésére, de ez a módszer korlátlanul nem, évente maximum háromszor alkalmazható.

Súlyos, előrehaladott kopás esetén, ha minden más terápia eredménytelen volt, szilikonból készült ujjízületi protézis beültetése, vagy – gyakrabban – az érintett ízületek dróttűzéssel történő elmerevítése jön szóba.

Lehetséges, hogy a fokozott igénybevétel is hozzájárul a kezén lévő csomók kialakulásához, de inkább az örökletes tényezők és az egyéni hajlam játszanak szerepet ebben a betegségben.

Pácienseimnek mindig elmondom: a folyamat sajnos nem gyógyítható, de tünetei enyhíthetők, rosszabbodása lassítható, amihez a fent leírt gyógyszeres és fizioterápiás kezelési lehetőségeken túl talán még a kéz ujjainak rendszeres mozgatásával és használatával lehet hozzájárulni.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.