Ki veszi kézbe? – A csontfertőzés kezeléséről

Akár egy kézközépcsonttörés műtéte után is kialakulhat gyulladás. Mi lehet ilyenkor a baj, és mit tehetünk?

Dr. Boross György
2013. 10. 19. 6:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Aki rendszeresen sportol, azt gyakran érik kisebb nagyobb sérülések, de ugyanez történhet mindennapi életünk során is. Akár egy kézközépcsonttörés műtéte után is kialakulhat gyulladás. Mi lehet ilyenkor a baj, és hogy lehet meggyógyulni egy elhúzódó fertőzésből?

A csonttörések kapcsán kialakuló fertőzés rettegett szövődmény, mivel megnyújtja a gyógyulási időt, sőt sokszor maradandó károsodást hagy maga után.

Ha az okokat vesszük sorra, nyílt töréseknél nagy valószínűséggel feltételezhető, hogy a sebbe került szennyező anyag okozza a fertőzést, zárt töréseknél pedig a normálisan is meglévő vérömleny fertőződhet meg úgynevezett mikrosérüléseken keresztül.

A külső hatásokon kívül természetesen a sérült kondíciója, ellenálló képessége is lényeges: legyengült szervezetnél hamarabb kialakulhat a fertőzés.

Vajon hogyan csökkenthetjük a fertőzés kialakulásának esélyét? A műtét során például ügyelni kell a sterilitás maximális betartására!

Nyílt törésnél a szennyezett, roncsolódott szöveti részeket el kell távolítani, a sebet pedig steril fertőtlenítő folyadékkal alaposan át kell öblíteni. Ha a csontfertőzés veszélye nagy, mindig antibiotikum kezelést alkalmazunk.

Gyakran okoz fertőzést a törésben kialakuló vérömleny (hematóma), ugyanis jó táptalaj a kórokozók elszaporodásához. Éppen ezért igyekezni kell mielőbb eltávolítani, kiüríteni a nagy mennyiségű véralvadékot, természetesen műtői körülmények között!

Milyen kezelési lehetőségeink vannak, ha a fertőzés egy fémanyaggal stabilan rögzített törésnél már kialakult? Egyrészről gyógyszeres, antibiotikus kezelés, lehetőleg célzottan, a kimutatott baktériumra.

Másrészről a helyi kezelés sem hagyható el, melynek során a gyulladt területet fel kell nyitni, a képződött váladékot, gennyet le kell bocsátani, és a sebet nyitott módszerrel kell gyógyítani, rendszeres kötéscserékkel.

Gyakori eljárás az úgynevezett szívó-öblítő kezelés. Ilyenkor a műtéti kitisztítás során a törés és a fémanyagok mellé egy-két befolyó-, illetve kifolyó szívócsövet helyezünk, ezeken keresztül biztosítva az érintett terület folyamatos átmosását a fertőtlenítő oldattal, ami felhígítja és eltávolítja a képződött váladékot.

Ha a fertőzés következtében a korábban elvégzett csontrögzítés elveszti stabilitását, egy újabb műtéttel feltétlenül rögzíteni kell. Erre a leggyakrabban alkalmazott eljárás a külső rögzítő, de végezhetünk lemezelést is.

Szükség lehet csontátültetésre (szivacsos csontállományból, vagy például a szárkapocscsont egy darabjával), ami pótolja az esetleg kialakult csonthiányt és serkenti a csontheg képződését. A gyógyuláshoz elengedhetetlen a jó vérellátás, ami szükség esetén ép lágyrészek (bőr- és izomszövet) átültetésével érhető el.

Van tehát esély a csontfertőzések gyógyulására, de óriási kitartást, türelmet igényel beteg és orvos részéről egyaránt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.