Amit nem lehet félvállról venni: a vállbetegségek korszerű kezelése

Tapasztalatom szerint sokaknak van vállpanasza, vagy volt vállsérülése, nem árt tehát, ha írok a kezelésekről.

Dr. Boross György
2014. 11. 01. 7:19
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A vállízület testünk legmozgékonyabb, így bizonyos vonatkozásban legsérülékenyebb ízülete (a ficamok közel 50 százaléka itt jön létre). Bonyolultságát a rendkívül nagy mozgásterjedelem minden pontján szükséges stabilitás magyarázza. Ezt egyrészt a környező izomcsoportok, másrészt a csontos ízületi tányért (ízvápát) nagyobbító rostos-porcos perem (labrum), valamint a róla eredő összetett szalag biztosítja.

Az ízület sérüléseinek, illetve megbetegedéseinek megértéséhez tudni kell, hogy bár szűkebb értelemben a vállízület a felkarfej és a lapocka egysége, de ugyancsak ízületi funkcióval bír a felkarfejet befelé forgató, illetve a kart emelő izomcsoportok inas lemeze és a lapocka vállcsúcsi nyúlványa között csúszó mozgás is.

A fentiek alapján a vállízület sérülései, megbetegedései két fő csoportra oszthatók:

1. Ízületen belüli elváltozások: a.) A felkarfej és ízvápa porcfelszínének sérülése, vagy kopásos károsodása, esetleges porcleválással, szabad ízületi testtel. b.) Az instabilitást (ficamot, elakadás-, kattanásérzést) okozó rostos-porcos perem és a szalagrendszer sérülései.

2. Ízületen kívüli elváltozások: a.) A vállcsúcsi nyúlvány és a beforgató izomcsoport által alkotott egység karemelési nehézséget, fájdalmat, vagy teljes felemelési képtelenséget okozó megbetegedései. b.) A vállcsúcsi nyúlvány alsó felszínének csontkinövése. c.) A résben elhelyezkedő – csúszást biztosító – nyálkatömlő (bursa) megbetegedése, gyulladása, sérülés miatti bevérzése. d.) A felkarfejet felülről borító beforgató izmok inas lemezének – részleges vagy teljes karemelési nehézséggel járó – szakadása.

A vállízület artroszkópos műtéti – terápiás és diagnosztikus – beavatkozásai ma már egyre nagyobb szerepet játszanak az ellátásában.

Diagnosztikus (bajt megállapító) tükrözést tesz indokolttá:
1. Sérülés után, aránylag jó mozgás melletti tartós vállfájdalom.
2. Úgynevezett „tüneti instabilitás” – ízületi kattanás, elakadás.
3. A beforgató izomcsoport (rotátorköpeny) inas lemezének részleges szakadása.
4. A lapocka vállcsúcsi nyúlványa alatti tér megbetegedései.

Az operatív (sebészileg ellátó) artroszkópia lehetőségei:
1. Vállízületi instabilitás bizonyos eseteiben – friss vagy ismétlődő ficam – ellátásakor, amikor a leszakadt stabilizáló szalagot és rostos peremet csontfuratokba vezetett öltésekkel rögzítik vissza eredeti helyére.
2. A vállízület porcfelszínének leválásakor a szabad ízületi test eltávolítása.
3. A bicepszizom ínszakadása után az ízületen belül maradt íncsonk eltávolítása.
4. A rostporcos perem szakadt részeinek eltávolítása.
5. A vállízület feletti (szubakromiális) tér beszűkülését okozó csontkinövések, illetve a csúszást biztosító nyálkatömlő gyulladásainál, meszes elfajulásainál képződő kóros szövetek eltávolítása.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.