A bütyök és a kalapácsujj a leggyakoribb ortopédiai megbetegedések közé tartozik. Mindkettő okozója a láb statikai egységének megbomlása. Normális esetben ugyanis a láb anatómiailag három ponton támaszkodik a talajra: a sarokcsont közepén, valamint az első és az ötödik lábujj tövénél.
Ha a haránt boltozat lesüllyed, ez a hárompontú rendszer átalakul, és a sarokcsont mellett a középső ujj veszi át az öregujj és a kisujj szerepét. Ilyen esetben a láb elülső része minden lépésnél a harmadik lábujj tövén billeg. Jellemző ilyenkor a talpon itt megjelenő bőrkeményedés.
Kétféle bütyök különböztethető meg: a szerzett és a hajlamörökletes bütyök, azaz maga a bütykös láb nem öröklődik, csak a hajlam! Az egyoldali bütyök általában szerzett, és a kézdominanciával ellentétes lábon alakul ki.
Például egy jobbkezes ember jellemzően a bal lábát terheli inkább, ennek következtében a terheltebb lábon alakul ki előbb a harántsüllyedés. Az előláb kiszélesedik, amit viszont egy keskeny orrú cipő a lábujjak vonalában nem enged szétterülni, így a nagylábujj töve eltávolodik a második ujjtól – tulajdonképpen ezt nevezzük bütyöknek.
A lábdeformitások legjellemzőbb tünetei: a lábboltozat süllyedése (lúdtalp, harántsüllyedés), a fájdalom a talpon, a II-III-IV. lábujjak mögött (itt a már említett bőrkeményedés is kóros jel), a saroknál és a belboka mögött.
Az intenzív sportterhelés a panaszokat többnyire fokozza, de fájhat a láb nyugalomban is. Bütyök (latinul hallux valgus) képződése esetén az öregujj alapízületének belső oldalán eleinte fájdalmatlan előemelkedés alakul ki, az ujj tengelye a láb külső oldala felé dől, a II. lábujjhoz nyomódik, vagy azt felemeli, így a II. ujj is deformálódik. A bütyök felett a bőr alatt tömlő alakul ki, ami begyulladhat, és fokozódó fájdalmat okoz.
Kalapácsujjak esetén a II-III-IV. ujjak erősen behajlanak, az ízületek előemelkedése miatt az ujjak mozgása és mozgathatósága csökken, a cipő nyomja a deformált ujjakat.
Mit tehetünk egy bütykös lábbal, vagy egy kalapácsujjal? Már a kezdeti tünetek esetén is orvosi vizsgálat szükséges, mivel a deformitás fokozódása elkerülhető vagy jelentősen lassítható. A láb statikai hibáját korrigálni kell, a hétköznapi életben merev, sportoláshoz rugalmas talpbetét szükséges.
A bütyök kezelése gyakran egyéb konzervatív kezelésekkel egészülhet ki (gyógytorna, fizikoterápia, masszázs). Azonban mint mindig, itt is a legfontosabb a megelőzés: cipővásárláskor ne a cipő mérete alapján döntsünk, mert az márkák és stílusok szerint különböző.
Válasszuk azt a cipőt, amelyik a lehető legpontosabban illeszkedik a lábformánkhoz, és gondoljunk arra is, hogy ahogy öregszünk, lábunk mérete változik. Ne vásároljunk olyan cipőt, ami túl szűk, mondván, hogy majd úgyis tágul! Ha akár enyhe lúdtalpunk van is, használjunk egyedi talpbetétet.
Amennyiben minden igyekezetünk ellenére mégis kialakul a bütyök vagy a kalapácsujj, és a konzervatív kezelés is eredménytelen volt, akkor már csak a műtét segít. Mindkét deformitásra – az elváltozás mértékétől függően – többféle megoldás lehetséges.
A vizsgálat és röntgenfelvétel alapján szakorvos határozza meg a választható beavatkozást, amit helyi érzéstelenítésben vagy rövid altatásban végez az ortopédsebész. Az utókezelés a műtéttípustól függően változik, de mindenképpen nagy türelmet és együttműködést igényel a pácienstől!
