Sarkantyú a sarokcsonton?

Sosem jön jókor egy talp- és lábfájdalom, főleg ha már a közlekedést is nehezíti. Mit tehetünk ilyenkor?

A talp- és sarokpanaszok hátterében legtöbbször a sarokcsonton tapadó lágyrészek gyulladása áll. Normál esetben a láb boltozatainak megtartását elsősorban az izomzat végzi, kisebb mértékben a láb egyéb elemei – szalagok, kötőszöveti elemek.

A hosszboltozatot tartó egyik ilyen alkotórész a sarokcsontról kiinduló és a láb elülső részén végződő erős, kötőszövetes lemez. Ha jó az izomzat, ez a lemez normál terhelést kap. Amennyiben viszont mozgáshiány vagy nem megfelelő cipőviselet miatt a láb boltozatait tartó izomzat meggyengül, nagyobb terhelés hárul erre a területre, mely ennek következtében minden lépésnél túlfeszül, húzza a sarokcsont csonthártyáját is, amely begyullad.

Legtöbbször e jelentős fájdalom miatt jelentkeznek a páciensek az ortopéd szakrendelésen. Ez a betegség egy úgynevezett steril gyulladás, melynek következtében rendszerint meszesedés, újcsont-képződés is kialakul, ez látszik a röntgenfelvételen, és ezt hívják sarokcsontsarkantyúnak.

Mivel az alapprobléma a talpi lemez túlterhelése, tehermentesítése rendszerint jó hatású. Felnőttkorban a boltozatot tartó izomzatot már nem lehet eredeti állapotára visszaerősíteni, ezért lúdtalpbetétet kell hordani. Az egyedileg kialakított betét a boltozatokat alulról megtámasztja, csökkenti a túlfeszülését, ezzel a sarokcsonti csonthártya izgalmát. Amennyiben a betét önmagában nem elég, segíthet valamilyen nem szteroid gyulladáscsökkentő adása és az érintett terület terápiás röntgenbesugárzása.

Ha ezek a módszerek nem hoznak eredményt, akkor a saroktájra adott, helyi szteroidinjekciós kezelést választjuk. Megkísérelhető még a fizioterápia is.

Végül, ha már mindent kipróbáltunk, de a panaszok nem szűntek, utolsó lehetőségként operálni kell. A beavatkozás lényege a gyulladt, túlfeszülő kötőszöveti lemez bemetszése, tehermentesítése, és – a közhiedelemmel ellentétben – nem a meszes sarkantyú levésése. A műtét után gipszelni nem kell, és hamar fel is kelhet a páciens. A talpbetét viselése a beavatkozás után továbbra is szükséges.

Amíg nem jutunk el szakorvoshoz, jegelés, talpbetét viselése és nem szteroidos gyulladáscsökkentő gél helyi alkalmazása jön szóba, de amint lehet, ajánlatos felkeresni egy ortopéd szakrendelést.