Sarkantyú a sarokcsonton?

Sosem jön jókor egy talp- és lábfájdalom, főleg ha már a közlekedést is nehezíti. Mit tehetünk ilyenkor?

Dr. Boross György
2015. 11. 14. 12:27
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A talp- és sarokpanaszok hátterében legtöbbször a sarokcsonton tapadó lágyrészek gyulladása áll. Normál esetben a láb boltozatainak megtartását elsősorban az izomzat végzi, kisebb mértékben a láb egyéb elemei – szalagok, kötőszöveti elemek.

A hosszboltozatot tartó egyik ilyen alkotórész a sarokcsontról kiinduló és a láb elülső részén végződő erős, kötőszövetes lemez. Ha jó az izomzat, ez a lemez normál terhelést kap. Amennyiben viszont mozgáshiány vagy nem megfelelő cipőviselet miatt a láb boltozatait tartó izomzat meggyengül, nagyobb terhelés hárul erre a területre, mely ennek következtében minden lépésnél túlfeszül, húzza a sarokcsont csonthártyáját is, amely begyullad.

Legtöbbször e jelentős fájdalom miatt jelentkeznek a páciensek az ortopéd szakrendelésen. Ez a betegség egy úgynevezett steril gyulladás, melynek következtében rendszerint meszesedés, újcsont-képződés is kialakul, ez látszik a röntgenfelvételen, és ezt hívják sarokcsontsarkantyúnak.

Mivel az alapprobléma a talpi lemez túlterhelése, tehermentesítése rendszerint jó hatású. Felnőttkorban a boltozatot tartó izomzatot már nem lehet eredeti állapotára visszaerősíteni, ezért lúdtalpbetétet kell hordani. Az egyedileg kialakított betét a boltozatokat alulról megtámasztja, csökkenti a túlfeszülését, ezzel a sarokcsonti csonthártya izgalmát. Amennyiben a betét önmagában nem elég, segíthet valamilyen nem szteroid gyulladáscsökkentő adása és az érintett terület terápiás röntgenbesugárzása.

Ha ezek a módszerek nem hoznak eredményt, akkor a saroktájra adott, helyi szteroidinjekciós kezelést választjuk. Megkísérelhető még a fizioterápia is.

Végül, ha már mindent kipróbáltunk, de a panaszok nem szűntek, utolsó lehetőségként operálni kell. A beavatkozás lényege a gyulladt, túlfeszülő kötőszöveti lemez bemetszése, tehermentesítése, és – a közhiedelemmel ellentétben – nem a meszes sarkantyú levésése. A műtét után gipszelni nem kell, és hamar fel is kelhet a páciens. A talpbetét viselése a beavatkozás után továbbra is szükséges.

Amíg nem jutunk el szakorvoshoz, jegelés, talpbetét viselése és nem szteroidos gyulladáscsökkentő gél helyi alkalmazása jön szóba, de amint lehet, ajánlatos felkeresni egy ortopéd szakrendelést.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.