Az ujjpercek a kéz leggyakrabban sérülő részei. Apró, vékony csöves csontocskákról van szó, amelyek eséskor, ütközéskor könnyen törnek. A gyógyulás esélyei a törés típusától függnek (haránt, ferde, hosszanti, spirál).
Szerencsére az ilyen törés a legtöbb esetben jól helyreigazítható, és gipsszel vagy más módon (például alumíniumsín) stabilan rögzíthető az elmozdulás veszélye nélkül.
Ha a törés nem marad a helyén, valamilyen műtéti megoldás szükséges. Ez lehet egyszerű dróttűzés (a leggyakoribb megoldás), de előfordulhat, hogy fel kell nyitni az ujj szöveteit, és szem ellenőrzése mellett elvégezni a helyretételt, aztán dróttal, csavarral vagy lemezzel megtartani az elért helyzetet.
Gipszre, sínre az operáció után is szükség lehet, a rögzítési idő normál esetben átlagosan három-négy hét, de ez csak a hétköznapi életre vonatkozik. Sportolóknál ajánlott – edzés, mérkőzés idejére – még további néhány hétig átmeneti védelem valamilyen sínnel, hogy a rásérülést megelőzzük.
A kézközépcsontok az ujjpercekhez képest védettebben helyezkednek el, ennek ellenére nem ritka elmozdulással járó törésük.
A kezelés és a rögzítési idő gyakorlatilag megegyezik az előbb leírtakkal, tehát konzervatív és műtéti megoldás közül választunk.
Az ujjperc- és a kézközépcsonttöréseknél egyaránt nagyon fontos a pontos helyreigazítás, mert ha a csöves csontok csak kicsit is elcsavarodva forrnak össze, az már szemmel látható eltérést és a kéz használatában komoly problémákat okoz („összegabalyodnak”, keresztezik egymást, elferdülnek az ujjak).
Ha a törés az ízületi felszíneket érinti, még nagyobb jelentősége van az eredeti helyzet visszaállításának, mert ha ez nem történik meg, a finom porcrétegek egyenetlenné válnak, elkopnak, és a sérült ujj mozgásai beszűkülnek, sőt egyre fájdalmasabbá válnak.
Ha az ujjperc vagy a kézközépcsont törése rosszul gyógyul, kézsebész-specialistához kell fordulni, mert olyankor mielőbb korrekciós műtétre van szükség.
