Sokéves baleseti sebészeti tapasztalatom alapján, a figyelemfelhívás szándékával hoznék néhány példát, hogy melyik évszakban főleg mire kell odafigyelnünk.
Ősszel a szüret, kerti munkák közben gyakori a vágott, szúrt sérülés, bent maradt idegen testtel, szálkával.
Télen az elcsúszás, elesés következtében törést, ficamot szenvedhetünk, ugyanez megtörténhet a sí- vagy szánkópályán is. Akár felső, akár alsó végtagi a sérülés, néha elég a gipszelés, külső rögzítés, de sokszor csak műtéttel lehet helyreállítani az eredeti helyzetet.
Tavasszal jön a jó idő, kerti munkák, sportolás, túrázás – mindenki örül, hogy végre a szabadban lehet. A kertben nemcsak a metszőolló okozhat sérülést, nagyon gyakori a sövény- vagy fűnyíró okozta láb- és – a gép késének tisztításakor – a kézsérülés. Enyhe esetben „csak” vágásról van szó, durvább sérüléskor egy vagy több ujj amputációja lehet a dolog vége. A barkácsolásnál úgyszintén figyelni kell, mert például a körfűrész is csúnya dolgokat tud művelni.
A futás, focizás is lehet veszélyes, mert a lelkesedés sokszor nagyobb, mint az óvatosság. Elengedhetetlen a megfelelő sportfelszerelés használata. Nyáron például ha cipő nélkül rohangászunk, rándulás, törés és talpi szúrt vagy vágott sérülés lehet az eredmény. Strandszezonban a fejesugrás is komoly gerincsérülést okozhat, amely akár halálos is lehet. Azt sem szabad elfelejteni, hogy felhevült testtel a hűs vízbe hirtelen ugorva szívmegállás következhet be. A vízben fürdőzőkre a körülöttük mozgó csónak, kajak, motorcsónak vagy jetski is veszélyt jelenthet. A kerékpározás sem veszélytelen, főleg ha nem úgy közlekedünk, hogy a bukást megelőzzük. Egy ilyen baleset a szinte garantált végtagtörések mellett akár végzetes koponyasérülést is okozhat.
Szánjunk tehát mindig néhány másodpercet arra, hogy átgondoljuk, mikor, melyik évszakban mi az, amit jobb elkerülni.