Papp Dávid barátom átküldött egy linket. Nézem, valami üzlethelyiség van rajta, vagy étterem, nem lehet elsőre érteni. Fehérek a falak, a padló és a mennyezet, színes csíkok kanyarognak a burkolatban. Az üres térben áll néhol egy-egy bútor, pirosak, sárgák, kékek. Háttérben egy polc, rajta kis tárgyak, nem érteni elsőre, hogy dekoráció, vagy el akarják adni. Szóval, olyan az egész, hogy nézzük, nézzük, mégse értjük. Aztán kiderül, hogy itt se vásárolni nem lehet, se enni. Bemenni csak előzetes regisztrációval megengedett, pénztárca, bankkártya nem kell, egyszerűen fogod magad és elviszed az előre egyeztetett terméket. Kipróbálod, hogy jó-e. Ha jó, megtartod, ha nem, nem. Hogy hol az üzlet és mi ez, nem írom le, nem szeretném reklámozni.
Ami miatt érdekes a dolog, az Dávid magyarázata ahhoz, amit csinált. Mert ő a belsőépítész, és el kell ismerni, hogy ami született, az legalább annyira szokatlan és új, amennyire új a se nem üzlet, se nem iroda funkció. Bár előre nem kértek tőle semmit, nem határozták meg, hogy mit csináljon, úgy döntött, kézenfekvő gondolathoz nyúl: újszerű belsőépítészet lesz az újszerű üzletpolitikából. A piros csík a padlón az érkezőt fogadja és vezeti a regisztrációhoz, onnan pedig a termékekhez. A szürke segít vissza jönni. A kettő csík végül küldetését bevégezve logóban egyesül a padló közepén. Az anyaghasználat is szokatlan: a bútorok akrilból, az álmennyezet feszített fóliából van. Minden alá van rendelve a tesztelős üzleti ötletnek. Érezni, ahogy lépésről-lépésre egy logika mentén áll össze az egész, és látni a türelmet, ami a részleteket is kibontja.
Forrás: építészfórum, fotó: Papp Dávid Béla
Hogy a végeredmény tetszetős-e, döntse el mindenki maga. De eredeti és következetes, az biztos, és ezzel értéket képvisel.
