A házépítés régebben úgy nézett ki, hogy mikor felnőtt a gyerek és családot alapított, elkerítették neki a kert egy részét, szóltak a szomszédoknak és felépítették nekik az új házat. A lehető legolcsóbban, abból az anyagból, ami kéznél volt, akkorára, hogy még éppen elég legyen. Racionálisan, a legegyszerűbben. Agyagos környéken vályogból, téglából, hegyen pedig fából épültek a falak. Erre fából került a tető, aminek a fedése vízparton nádból, szántóföld közelében szalmából, erdők mellett fazsindelyből készült. Nem volt más. És ez a valóságos, életre kényszerített helyzet, a felesleges pénz hiánya gyönyörű házakat szült. Mára azonban elvesztettük azt a tudást, amivel korábban szinte mindenki rendelkezett, hogy hogyan kell házat építeni.
Mivel nem igazán értünk hozzá, mindenféle jogszabályokkal próbálnak megvédeni minket attól, hogy fejünkre dőljön a ház. Van építésztervező, statikus, tervtanács, építési hatóság, felelős műszaki vezető. De a sok jogszabály között elvész az eredeti szándék és már attól is megvédenek, amitől nem kellene. Kérdés, hogy van-e visszaút, azaz használhatunk-e régi technikákat a ma épülő házainknál?
Nagyon jó példa Simon Dale Wales-i lakos, aki nemrégiben fogta magát és felépítette a házát. Honlapot is készített, ahol bemutatja, mi hogyan készült. A terveket nézve terméskő alapot használt, az erdészettől szerzett ágasfát, ami építési fának más esetben nem, legfeljebb tűzifának lehetne jó, és ebből állította fel a szerkezetet. Szalmabálából építette a falat és betapasztotta vályoggal. A fa tetőszerkezetben szintén szalma a hőszigetelés, amit felülről víz ellen műanyag fóliával szigetelt és földet hordott rá. Az egész épület tele van olyan építőanyaggal, ami nem kapható, ebből kifolyólag nincsen rá egyértelmű szabályozás. Hogy Simon megbirkózott-e a hatóságokkal, nem tudni, de a házat mindenesetre alig több, mint egymillió forintnyi pénzből sikerült felépítenie.
fotó:Simon Dale
Magyarországon nem egyértelmű, hogy szabad-e tanúsítvány nélküli anyagot betervezni és beépíteni a házakba. A jelenleg hatályban lévő vonatkozó rendelet és a hatályos építési törvény egyetlen olyan kivételként, amire nem kell építőipari műszaki engedély (ÉME), a nem sorozatban gyártott, azaz „egyedi termék”-et nevezi meg, de nem egyformán fogalmaznak. A rendelet szerint „egyedi műszaki specifikációnak” való megfelelést kell igazolni, az építési törvény szerint „gyártási tervdokumentációt” kell készíteni és az abban meghatározott követelményeknek kell megfelelni. A Belügyminisztérium ez év januárjában szakmai állásfoglalást adott ki, ami ezekhez képest pontosítja az egyedi termék használatának feltételeit. E szerint ha a tervező konkrét és részletes gyártmánytervet készít és felelősséget vállal érte, akkor természetes anyagot is be lehet építeni. Az engedélyeztetés során a hatóság olyan betervezett anyag esetén, amivel nincsen tapasztalata, a szokásos tervdokumentáción felül kérheti „az építmény állékonyságának vagy a tűzvédelmi előírásoknak való megfelelőség igazolását.” (Itt érdemes megjegyezni, hogy a gyártmányterv nem az engedélyeztetési eljárás része, hanem csak a kivitelezéshez kell. Jogerős engedély birtokában érdemes elkészíteni és átadni a felelős műszaki vezetőnek, aki az építésért és a beépített anyagokért vállalja a további felelősséget.) Az egyedi termék fogalma szerint konkrétan meghatározott helyszínre tervezett és gyártott anyag minősül egyedinek és ez ebben az értelmezésben lehet szalma, vagy bármilyen más természetes alapanyag is. Az általánosan „egyedi termék”-kel foglalkozó rész után az állásfoglalás külön csak a vályogtéglával foglalkozik, amire azt mondja, hogy egyedi termékként csak akkor lehet használni, ha a telekről termelik ki hozzá a szükséges agyagot.
fotó:Simon Dale
Ennek értelmében tehát saját építési telken, saját célra lehet házat építeni természetes anyagból. A tervezőre és a felelős műszaki vezetőre azonban a szokásosnál nagyobb felelősség és több munka hárul. Számítani kell arra is, hogy állásfoglalás ide vagy oda, az építési hatóság a legtöbb esetben ellenkezni fog, ami időben eltolhatja a megvalósulást. Nem beszélve arról, hogy nehéz olyan ügyes építőcsapatot találni, aki nem ijed meg a nem szokványos feladatoktól.
