Azért van valami ebben az ötletdömpingben, amit a fejünkre zúdítanak mostanában a kulturális államtitkárságról. Divat lett diszkréten mosolyogni, mikor Államtitkár úr újabb és újabb javaslatokkal rukkol elő, és néha bizony nem egészen érzi azt a határt, ameddig a saját kompetenciája tart. De ezen leragadni kicsinyesség. A javaslatokban ugyanis a megkérdőjelezhetetlen jó szándék és a nagyobb távlatokban való gondolkodás képessége is benne van.
A legújabb nagyszabású elképzelés szerint az Andrássy útból egyszerűen sétálóutca lesz és az út mentén jobbról-balról múzeumok, kiállítóterek fogadnak majd bennünket. Ha végigérünk az úton, akkor a Dózsa György út alá vitt alagút felett egyszerűen átsétálunk a Hősök terére. Jobbra térve világszínvonalú új épületeket fogunk látni, az egyikben az Új Képtár, a másikban a Magyar Fotográfiai Múzeum kap majd helyet. A koncepció nem áll meg az út közvetlen közelében, a kulturális funkcióba bevonja a környezetet és a teljes Városliget területét is.
És akkor most lehet számon kérni, hogy kinek a pénzéből, mikor és hogyan képzelik, és lehet mondani, hogy úgysem lesz ebből semmi. Én azt gondolom, hogy igenis lehet, az építő jellegű javaslatokat pedig lehet a helyén is kezelni.
Az Andrássy-negyed kapcsán ugyanis meglévő, állami tulajdonú, kihasználatlan, vagy rosszul használt épületekről volt szó, példának pedig elhangzott pár javaslat: az Andrássy úti MÁV székház ma üresen áll, lehetne Néprajzi Múzeum. A Bajza utca sarkán van egy gyönyörű Bauhaus épület, az „Operaénekesnő háza”, amit legutóbb a Belügyminisztérium irattárként használt. Vasúttörténeti Múzeum lehet a régi Hargita expressz kocsiszínjeiből. A Dózsa György úti remizből lehet Modern múzeum, a Schiffer villát pedig a Vám – és Pénzügyőrség használja, és bár senki nem irigyli el tőlük, azért az épület többre hivatott. Ezekben így együtt valóban van lehetőség.
fotók: Bugár-Mészáros Károly
A Múzeum-liget ötlete amellett, hogy bevonná a Városligetet és környezetét, új világszínvonalú épületeket is vizionál. Ezekhez mindenképpen nemzetközi tervpályázatra van szükség. Ha a hazai tervezőket előnyhöz szeretnénk juttatni, annak nem az a megoldása, ami a Szépművészeti tervezett bővítése kapcsán a közelmúltban történt, hogy meghívtak pár építészt, akikről feltételezték, hogy tudnak jót is csinálni, a többi pedig sértődötten figyelte, ahogy a nem túl színvonalas tervektől elájult a hivatalos kommunikáció. Több olyan fiatal építész is van, akik nemzetközi pályázatokon győztek, vagy kiemelkedő eredményeket értek el az utóbbi években, őket lehet támogatni azzal, ha ingyenessé teszik nekik a részvételt. Ha a tervek elkészültek és valóban ikonszerű házak jönnek létre, annak lesz bevételnövelő hatása. Az Új Képtár az elképzelés szerint a Szépművészeti párja lesz, az előbbiben a mai, az utóbbiban a régi mesterek képeivel. A Műcsarnok marad úgy, ahogy most van, a Fotográfiai Múzeumba pedig felköltözne Kecskemétről az egymillió darabos gyűjtemény, aminek jelenleg évi 3000 látogatója van. A Széchenyi fürdőt és az Állatkertet most is évente több, mint egymillióan látogatják, ha a területre telepített új létesítmények vonzerejével ez össze tud adódni, valóban önfenntartó és működő kulturális negyed jöhet létre. Csak azzal kell kezdeni valamit, amink van.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!