Bolondok és falanszterek BBpd 5.

Ma kaptam egy bekezdésnyi idézetet a gyerekkori barátomtól, a következő rövid megjegyzéssel: „ez nyilván nagyon fog érdekelni.”

Az idézetben az állt, hogy a Falanszter blog szerzője bejelenti: közel három éves kutatómunkája a végéhez ért, és szeretné mindenki számára elérhetővé tenni az eredményt. A heroikus léptékű munka tárgya nem más, mint Budapest ingatlan állományának kultúrtörténete (!), ami közel 3000 villa, bérház és palota feldolgozását jelenti. A szerző végül közli, hogy az általa összeállított adatbázis tíz nyelven ingyenesen elérhető lesz, ehhez várja önkéntesek jelentkezését. A kutatómunka bemutatja Budapest történelmi városrészének összes értékes, vagy különleges épületét, ráadásul témák szerint rá lehet majd keresni az építészeti, örökségvédelmi és turisztikai információkra.

A Falanszter blog szerzője Jamrik Levente, aki jelenleg online újságíróként dolgozik, gazdasági témájú cikkeket ír, korábban televíziós szerkesztő volt. Az újságírás mellett frissíti a blogját, ami a korábbi diktatúrák és rendszerek építészeti vízióit és megvalósult lázálmait helyezi előtérbe, a Gellért-hegy teljes beépítésének ötletétől a Hitler által építtetett csehországi kazamatákig. Munkái mellett jutott idő a fentebb említett 3000 épület dokumentálására, a fellelhető történetek összegyűjtésére.

· · ·

Nemrég írtam a fiatalokról, akik önkéntes munkában hét év alatt összegyűjtötték és dokumentálták az ország MÁV-épületeit. A több ezer épületről most készítenek olyan adatbázist, amiben az összes létező típus szerint csoportosítják a házakat, sőt feltüntetik azt is, hogy melyik milyen állapotban van. Munkájukra egyre többen figyelnek fel, a hivatalos örökségvédelem számára is nagy segítség, amit csinálnak.

· · ·

Én magam éppen Bécsben ülök, most jöttem ki a diploma konzulensemtől, akinek láthatóan tetszett, amit prezentáltam. Ez azt jelenti, hogy némi ügyintézés után június végén megvédhetem a Bécsi Műszaki Egyetemen a Duna-menti budapesti városfejlesztési lehetőségekkel foglalkozó szakdolgozatomat. A fő- és mellékállásom mellett készített anyag végigjárja és elemzi az összes lehetséges Duna-parti fejlesztési területet, bemutatja a korábban felmerült vagy megvalósult javaslatokat, és nemzetközi példákat vesz végig. Mindezt azért, hátha a kutatómunka eredményeként lehet találni valami fogódzót, ami megmutatná, mégis milyen irányban tudna elindulni Budapest a fejlődés útján.

A szöveget és az összegyűjtött képeket egy könnyen érthető virtuális modellel támasztottam alá, ami száz négyzetkilométeres területet dolgoz fel, a térfelszín, a rakpartok és közel 30 ezer épület sematikus ábrázolásával. Az elemzés során összegyűjtöttem azokat az információkat és ötleteket, amik előremutatóak voltak, és ezek alapján szintén vázlatosan megmodelleztem a lehetséges beavatkozásokat is, gondolatébresztő jelleggel. Bízom abban, hogy ez az átfogó munka – publikálását követően – hozzájárul valahogy a Budapest jövőjéről szóló, jelenleg szervezetlen körülmények között zajló párbeszéd rendezettebb mederbe kerüléséhez. Ha mindenki hozzáadja a témához, amit tud, civilek, szakemberek és városvezetők együtt csak megoldják Gordiusznak azt a csomóját.

A három történet valahol rokon, és hiszek abban, hogy ha sok ilyen bolond van, előbb-utóbb kiutat találhatunk a falanszterből.