A teljesség igénye nélkül, ami így hirtelen eszembe jut, mik ezek: a Városligetbe és környékére tervezett Múzeum liget, az Andrássy negyed, a Várbazár és a királyi kertek revitalizációja, a Puskás Aréna körül felépülő Olimpiai központ, a Fradi stadion, a Tüskecsarnok, és a jelen bejegyzés apropóját adó Nemzeti Közszolgálati Egyetem a Józsefvárosban. A napokban tartották ugyanis az egyetem területén megvalósuló sportközpont tervezési pályázatának eredményhirdetését.
Ha rajtam múlna, ismerve az elképzeléseket, csak csettintenék egyet, és azt kívánnám, legyenek készen. Pozitív hozzáállásomnak egyik oka, hogy fejlesztéspárti vagyok, örülök mindennek, ami megvalósul, hiszen az is pénzt és megrendelést hoz a gödör mélyén lévő építőiparnak, és az új építmény puszta létével, újdonságával is mozgást gerjeszt maga körül, ami ebben a punnyadásra és befordulásra hajlamos országban önmagában üdvözlendő.
Lelkesedésem másik oka, hogy a jelek szerint a döntéshozók és az építészek között mintha beindult volna az érdemi párbeszéd, aminek érezni lehet üdvös hatását:
Az első üdvözlendő tény, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez kapcsolódó beruházások kapcsán országos és nyílt tervezési pályázatot írtak ki. Nem meghívásosat, mint anno a Szépművészeti esetében, hanem esélyt kapott mindenki, akit érdekelt a dolog.
Másik öröm, hogy 70 építésziroda indult el és adott be munkát.
Harmadik, hogy a zsűriben a projektben illetékes döntéshozókon és pár nagyobb néven kívül ott találjuk egy hazai építész érdekképviselet vezetőjét is, az országos, a budapesti és a kerületi főépítész kíséretében.
Végül, a közzétett tervek alapján ráadásul jó döntés született, jó terv valósul meg. Ezt röviden megpróbálom megindokolni.
Skardelli György munkája első ránézésre talán nehezen érthető, sőt azt is könnyen el tudom képzelni, hogy a bemutatott tervek között elsőre nem látja az érdemi különbséget a külső szemlélő, ezért pár szempontot kiemelek.
Annyi rögtön látszik, hogy Skardelli terve a legegyszerűbb forma, a második és harmadik helyezett terve jóval tagoltabb. Ha figyelembe vesszük, hogy mindegyik terv ugyanazokat a funkciókat, (sportcsarnokot, tornacsarnokot, uszodát) tartalmazza, mondhatjuk, hogy az a „legügyesebb”, aki a bonyolult feladatrendszernek a legegyszerűbben tud megfelelni.
