Először is: itt a vita nem a durbincsok és a hoteltulajdonosok feloldhatatlan ellentétéről és ősi háborújáról szól. Aki elfogadja ezt a szembeállítást, mindenképp meg lesz vezetve.
Két különböző hozzáállásról van szó: az egyik érzelmi alapú, környezetvédelem- és nosztalgiapárti, a másik racionális érveket sorakoztat fel. Én annak a teóriának a pártján vagyok, ami szerint az előbbiért a jobb agyfélteke, az utóbbiért a bal felelős, és az igazi előrelépés mindig akkor történik, amikor a kettő harmóniában közös döntésre jut. Nézzük, mi az, amit eddig tudunk.
Érzelmi érvek a vízparti mobilgát ellen: a vízben a selymes durbincs, a fákon a madarak, kavicsos föveny, egy hektárnál is nagyobb, természetes erdő, és kisebb árvíznél fantasztikus életérzés egy büfé teraszáról a vízben álló fákat nézni. Ezen kívül a nosztalgia, a pusztuló és elpusztult csónakházak miatti elkeseredés, a hazai vízisportok szülőhelyének és valamikori városi fürdőzőhelynek átalakulása miatti veszteségérzet. Ide sorolható az irigységgel vegyes ellenérzés is azokkal szemben, akik társasházakat és hoteleket építettek a partra. Ergo: legyen a gát a Nánási út vonalában.
Értelmi érvek a vízparti mobilgát ellen: a vízpartra építkezők védelme nem közösségi ügy, tudták, mibe mennek bele. A part-menti terület további fejlesztése a víztől távolabb lévő gát esetén is elképzelhető olyan új épületekkel, amik alsó szintje nincs beépítve, legfeljebb közösségi funkciókkal, leginkább csónakházakkal. A partra tervezett mobilgát a tervek szerint nem lesz elsődleges védelmi vonal, az a tervek szerint is marad beljebb a régi. Ergo: lehetne a gát a Nánási út vonalában.
...
Értelmi érvek a vízparti mobilgát mellett: a kiöntések miatt fertőzésveszélyes a part, a régi gát alatt nagyszámú közmű van, óriási költség lenne a megerősítése. Az új mobilgátat a parton csak akkor állítják fel, ha szükség van rá, egyébként csak az ezt fogadni képes betonalapozás készül el. A terület felértékelődik, további befektetőket vonz. Ergo: legyen a gát a vízparton.
