Csütörtökön osztották ki a különféle állami díjakat, ami jó időzítés volt, mert a hótól még minden érintett oda tudott érni időre. Az Ybl Miklós-díjat a Belügyminisztérium márványaulájában lehetett átvenni, ami felveti a kérdést, mit keres egy alkotóművészeti ág ezen a helyen? Bízom benne, hogy lesz még egyszer Magyarországon olyan erős az építész lobbi, hogy saját minisztériumot járjon ki magának, mint a régi szép ország-építő időkben.
A rövid kitérő után nézzük inkább, kikre esett idén a választás. A névsor elég vegyes, van köztük fiatal, hazai körülmények között akár még sztárépítésznek is nevezhető megkérdőjelezhetetlen tehetség, apja nyomdokain járó tervező-kutató-tanár, a köz számára ismeretlen, lelkiismeretes Makovecz-tanítvány, építészeti grafika oktató és építészettörténész is. A rövid definíciók látszólag ellentmondásban vannak az Ybl-díj kritériumával – a díj kiemelkedő egyéni építészeti alkotó tevékenység elismeréséül adományozható – de a hazai, szinte halott építész szakmában nehéz kemény praxisban megedződött, kiemelkedő alkotókat találni.
A fenti állítás alól Ferencz Marcel talán az egyetlen igazi kivétel. Fiatal építészeti kora ellenére tervez, oktat, volt Velencei Biennálé-kurátor is. Saját formakincse van, ami a mai fiatalok közül rajta kívül nagyon kevesekről mondható el. Munkái mögött tetten érhető a művelt, kritikus szellem, amihez ihlet, eredetiség és komoly szakmai tudás is társul.
Bachmann Bálint Bachmann Zoltán fia, így szinte magától értetődően a pécsi építészképzés egyik meghatározó alakja, speciális építész szakterületek kutatója, a tavalyi Velencei Biennálén szintén kurátor volt. Legismertebb, édesapjával és többekkel közösen jegyzett terve a Pécsi Tudományegyetem új innovációs és kutatóközpontja.
Kravár Ágnes a Makovecz mester fémjelezte Makona irodában dolgozott sokáig, majd egy társával saját irodát nyitott. Makovecz Imre szemléletét és iskoláját képviseli a munkáival, e sorok írójának is volt szerencséje nála dolgozni és tanulni. Az organikus iskola sajátos szempontrendszere alapján.nagy figyelemmel és szeretettel hozta létre munkáit.
Molnár Csaba a BME rajzi és formaismereti tanszékének egyetemi docense, a díjat elsősorban a grafikai oktatásért és a fertődi Esterházy-kastély külső udvari homlokzatának teljes rekonstrukciójáért, felújításáért ítélték oda neki.
Sisa Béla építésztörténész, nyugalmazott építész, a díjat többek között „a népi építészet értékeinek megőrzéséért, fennmaradásáért végzett sok évtizedes áldozatos munkájáért” kapta.
