Egyre gyakoribb árvizek és aszályok borzolják a kedélyeket. Néha ugyanabban az évben van mind a kettő, és nem értjük, hova lett az a rengeteg víz, mikor utána nem jut elég aszályos nyarakon a földekre. A szélsőséges időjárással járó folyamat állítólag egyhamar nem fog magától megfordulni, jobb számot vetni vele, hogy állandósul a probléma. Egyre többet hallani arról, hogy a Dunára telepített erőműrendszer megoldást jelenthetne mindkét bajra. Volt szerencsém vízügyesekkel beszélgetni, néhány mondatban megpróbálom átadni, amit megértettem.
A vízerőmű nem más, mint egy gát, amellyel visszatartják a vizet. A gát mögött így magasabb vízszint van, emiatt kiépítik a szükséges magasságú töltéseket is a vízparton. A gáton keresztül szűk keresztmetszeten eresztik át a vizet, amely turbinák segítségével áramot termel. Mikor innen vagy onnan jön egy hajó, a gáton belül engedik fel és le, ahogy Pom-Pom hintázik az ágon. Ahhoz, hogy a teljes magyarországi szakaszon kiszámítható legyen a vízszint, legalább három gátat kellene építeni, ezek közül csak az egyik lenne az elhíresült nagymarosi vízlépcső, a tervek szerint Adonynál és Fajsznál is építettek volna. A partmenti gátak miatt javul az árvízvédelem, a keresztben állóval pedig vissza lehet tartani aszálykor, tehát igen jól hangzik az egész.
Persze az éremnek másik oldala is van, s emellett sem lehet szó nélkül elmenni. A Szigetköz és a Dunakanyar csodálatos természeti érték, amelynek a megváltoztatása természeti károkat okoz. Azt nem tudom, hogy ezek nem válthatók-e ki kevésbé frekventált helyszínekkel, a már megvalósult elemekkel összeegyeztethető módon.
Érvek mellette:
Duna hajózhatóságának biztosítása egész évben:
– Kiszámíthatóbb kereskedelmi útvonal lenne a Duna (a hajózás a legolcsóbb szállítási mód), és Magyarország kihasználhatná kedvező földrajzi fekvését logisztikai bázisként.
– Nagyobb lenne a folyón az idegenforgalom.
– Javulna az árvízvédelem a kiépített töltések miatt. Ezekkel, ahogy láttuk, így is, úgy is foglalkozni kell.
– Visszatartható lesz a víz az egyre gyakoribb aszály elleni védekezésül.
– Áramot, azaz pénzt termel a vízerőmű, így előbb-utóbb megtérül. A termelést lehet csúcsterheléses időszakokra időzíteni.
– A vízlépcsők egyúttal hídként is szolgálnak.
Érvek ellene:
– Nem lejt eléggé a Duna Magyarországon, nem hozna elég pénzt az áramtermelés.
– Sérülnének a környezeti értékek: Szigetköz, Dunakanyar.
– Bős-Nagymaros ügye összefonódott a rendszerváltással, ezért sokak fejében tabu a mai napig.
Aki másként gondolja, örömmel látom az észrevételeket.
