Már lassan én is nehezen követem a sok koncepciót. Mivel ezzel feltehetően nem vagyok egyedül, megpróbálom összegezni, melyik mire való, és hogy mit tudhatunk meg belőlük a várható budapesti fejlesztésekről.
Három dokumentumról beszélünk, ahogy a felvezetőben is írtam: az első ezek közül Budapest új városfejlesztési koncepciója, ami 2030-ig jelöli ki az irányt, amerre városnak haladnia kellene. Ez az irat nem tartalmaz részletes fejlesztési projekteket, nem is feladata, inkább alapvetésként szolgál. Az április végén elfogadott anyag rengeteg statisztikát és adatot tartalmaz, amelyek alapján fejlődési irányokat határoz meg. Ilyen például, hogy mivel várhatóan nem fog nőni a főváros népessége, tehát a fejlesztéseknél nem érdemes újabb területeket beépíteni, hanem a meglévőket kívánatos jobbá tenni. A Duna menti területeket is nevesítik benne, mint elsődleges célterületet, ahol a városnak további keresni valója van. Itt elsősorban az úgynevezett „barnamezőkre” kell gondolni, azaz régóta elhagyott ipari területek fejlesztésére, a Duna mentén több ilyen is van. Ezek mellett újabb alközpontok kiépítését szorgalmazza az anyag, mivel a Belváros erősen túlterhelt, mindenkinek be kell mennie, ha bármi ügyes-bajos dolga van. Ezeknek az új központoknak a kiépítése elsősorban a busz- és vonatpályaudvarokhoz kapcsolódóan várható.
A második irat a Duna tanulmányterv, amiről korábban már írtam. Ez részletesen bemutatja, hogy a partokon melyik területnek mi lehet a sorsa. Nagy vonalakban: Észak-Budapesten, a szigeteken és a Ráckevei-Duna mentén a sport- és rekreációs funkciók fejlesztése várható, Újbudára oktatási és innovációs központokat javasolnak, Soroksár és Észak-Csepel lehet a lakásfejlesztések helye, Csepelen a logisztika kerül előtérbe, a Belvárosban pedig az értékmegőrzésen lesz a hangsúly.
A harmadik anyag a legfrissebb, a Budapest – Területfejlesztési koncepció. Erre a területi jellegű elemző és értékelő anyagra jogszabályi okokból volt szükség, mivel Budapest nemcsak város, de a megyékhez tartozó területfejlesztési feladatait is el kell látnia. Tehát nem Pest megye foglalkozik a Budapestre vonatkozó területfejlesztéssel, hiába van megyei jogkörben ez a feladatat, hanem a Fővárosi Önkormányzat. Ezt a dolgot mondjuk rövidre lehetett volna zárni úgy is, ahogy a németek tették, hogy Berlin esetében a törvény szerint nem kell külön területfejlesztési és városfejlesztési koncepció, hanem letudták a kettőt egy irattal. De hát mindegy, ha már kellett, elkészült, természetesen összhangban van a városfejlesztési koncepcióval. A 2020-ig szóló anyag kilenc célt fogalmaz meg, ezek a kezdeményező város, az innováció és zöld gazdaság, az agglomerációval való partnerség, a nemzetközi szerep erősítése, a hatékonyabb városszerkezet, a zöldterület- és közlekedésfejlesztés, a befogadó társadalom, és a lakásállomány optimalizálása.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!