Tudom, hogy nem segít a védekezésben, ha előre tudjuk, mitől és mikor lehet nagy árvíz. Mégis elmesélem, mivel olyan ember magyarázta ezt el nekem, aki igazán hiteles, és máskor jól jöhet az információ. A témáról egy igazán hozzáértővel beszélgettem nem is olyan régen, még a szakdolgozatom kapcsán. Stelczer Károly, a Vízügyi Kutató Intézet korábbi igazgatója készséggel állt rendelkezésemre, mikor várostervezési ügyben azt kérdeztem tőle, mennyire kell tisztelni a Dunát? Ő akkor elsősorban a jégzajlás veszélyeire hívta fel a figyelmemet, érzékeltetve, hogy a feltorlódott táblák együttesen akkora erővel bírnak, hogy képesek átszakítani szinte bármilyen gátat és letarolni mindent, ami mögötte van. Egy 1956-os fotón mutatott is ilyet, ahol a gát mögött 50 méteren eltűnt az erdő, mert a 18 méter magas jégtorlasz kicsúszott egy kanyarban a Dunából. Szóval nem érdemes olyan úszó építményt telepíteni a vízre, ami szükség esetén nem szedhető fel (legyen bármilyen csalogató is egy úszó sétány képe például Budapesten) – ez volt a beszélgetésünk lényege. Már csak azért sem – tette hozzá 2011-ben –, mert 500 éve volt a Dunán utoljára akkora árvíz, aminek semmi nem áll ellent, és az ő elemzéseik szerint az ekkora árvíz éppen 500 évenként ismétlődik meg.
Az idős szakember jóslata miatt kaptam fel a fejem a mai hírre, hogy Passaunál 500 éves rekord dőlt meg. Az akkori árvízről ausztriai templomok tornyainak tetején maradt fent jelölés, Magyarországon sajnos azt sem tudjuk, mi pusztulhatott el, szinte egyáltalán nincsenek abból a korból épületeink. Stelczer Károly bácsi elmagyarázta, hogy min múlik ez: a Dunába sok mellékfolyó fut, amiknek mind külön vízgyűjtő területe van. Ha egymás után hullik rendkívüli csapadékmennyiség ezekre a területekre, valószínűleg nem lesz semmi baj: a kis árhullámok egymás mögött szépen lefolynak a Dunán. Ha azonban egyszerre érkezik jelentős csapadék, a Dunába érkező kisebb árhullámok képesek egymásra „csúszni” és az egyenként csak egy-két méter magas víztömegek összeadódhatnak. 1503-ban három nagyobb vízgyűjtő területről adódott össze az ár, szerinte ennek statisztikai valószínűsége 500 évenként ismétlődik. Ha azt halljuk, hogy Németországban, Ausztriában, Csehországban és Szlovákiában hetekig egyszerre nagy esőzések vannak, fel lehet készülni az árra.
Nagyon reméljük, nálunk, Magyarországon idén nem lesz baj. De ezúttal jobb óvatosnak lenni.
