Elsőre kissé túlzónak találtam, amit a hírekben lehetett olvasni, hogy egy szökőkút átadásán megjelenik a főpolgármester mellett a miniszterelnök is, miközben tűzoltózenekar játssza a talpalávalót, de ma elmentem megnézni, és érthetőbbé vált a dolog. Nem a szökőkút zenéi, nem is a tűzoltók muzikalitása, és még csak nem is a politika természete érintett meg, hanem az életérzés, ami a napsütötte nyári munkanap délelőttjén ott a főváros szívében érezhető volt.
Városépítészetből diplomáztam, és ebből a szempontból jelesre vizsgázik a nagy csinnadrattával beharangozott mű. A városépítészet végcélja ugyanis nem más, mint éppen az, ami itt történik: életre kelteni elavult, lelassult helyeket, életteret biztosítani emberek és élményeik számára. Gyerekcsoportok, fényképezkedő turisták, üldögélőkkel teli padok fogadtak, olyan pozitív életérzés, amit régen éreztem Budapesten. A Margitszigeti Szökőkútnak (igen, így, nagybetűvel) számomra jelentősége van. Nem azért, mert felejthetetlen gyermekkori élmények fűznének hozzá, bár jó a tudat, hogy mindig ott volt, és remélhetőleg mindig ott is lesz. Jelentősége a városban elfoglalt pozíciójában van: a három régi várost összekötő folyó közepén lévő sziget csúcsán helyezkedik el, így fekvésénél fogva nyugodtan mondhatjuk, hogy ez a mai, egyesült Budapest közepe. És az is nagyon szerencsés, hogy ezen a szimbolikus jelentőségű ponton víztematikájú attrakció van, és nem más. Budapest fürdőváros arculatának is igen jót fog tenni a megkapóan, már-már hatásvadász módon kék vízfelület és a pörgő-forgó-szökellő vízoszlopok sora.
A kút körül sajnos igencsak véges számú ülőalkalmatosságot helyeztek el, bár egy igényesen kialakított fa pihenőteraszt is építettek a fák alatt. Mivel már most tele volt látogatókkal a kút környezete, sokaknak nem jutott hely, érdemes lenne további ilyen irányú fejlesztéseket megvalósítani. A kút nagyon szépen sikerült, a környezetét azonban mintha elfelejtették volna tájépítészek bevonásával megtervezni, pedig igen jól mutatnának itt is a Március 15-e térihez hasonló szép ülőfelületek (az ott található padot és a jókedvű forgószékeket is nagyon kedvelem).
A helyszín jelentősége igen nagy, országimázs szempontjából is érdemes lenne kibontani ezt a „Budapest közepe” gondolatot. Szívesen látnék akár pályázatot is a témában, hogyan lehetne itt a főváros „fő” terét kialakítani. Nem biztos, hogy olyan sok mindent kellene ehhez a kúthoz hozzátenni, hogy valóban Budapest közepeként váljon ismertté.
