Nem véletlenül választottam múltkori bejegyzésem témájául az építésügyi törvénymódosítást. Egyszeri gyerekként magam is igencsak meglepődtem, mikor házunk tervezett bővítése kapcsán szembesültem vele, itt bizony új erők léptek működésbe. Bár építész vagyok, és eddigi munkáim során jó pár építési engedélyezést végigkísértem, idén tavasszal pedig volt szerencsém a törvénymódosításért felelős államtitkárral is beszélgetni, mindez nem volt elég ahhoz, hogy teljesen képben legyek az új eljárásokkal kapcsolatban. Így mindent úgy kezdtem, ahogy szoktam.
Korábban is jellemző gyakorlat volt az önkormányzati tervtanács működtetése, így nálunk is. A helyi rendelet szerint minden tervet eléjük kell tárni, ha az építési telek, amire készül, két méternél többet lejt. Pechünkre nálunk ez kb. két méter két centi, így – elejét véve a dolognak – összeraktam a tervtanács elé szánt színes-szagos tervet, és építész kollégám tanácsát követve e-mailben elküldtem a főépítésznek, hogy időpontot kérjek a következő tervtanácsra. Itt kezdődött a számomra új, végül két hónapig tartó folyamat, ami a héten zárult le a hivatalosan másfél hétig tartó településképi véleményezéssel. Helyi rendeletünk szerint, mint később kiderült, 300 m2 alatt nem kell tervtanács, elég a főépítész, így csak rajta múlt, hogyan alakul a folyamat.
Előre lelövöm a poént, tervünk a kiadott állásfoglalás szerint „harmonikus és tájba illeszkedő”, sőt „a természeti környezet adottságait kihasználva, ugyanakkor azt védve, az értékeket megőrizve valósul meg”. A főépítész az iratban a tervet engedélyezésre ajánlotta, tehát most tartunk ott, ahol eleve tartottunk volna, ha nincs a telken az erős lejtés és nincs a tavalyi törvénymódosítás: az építési engedélyezési eljárás legelején. A dolog persze önmagában nem bosszantó, pláne, ha szebb lesz mindenhol a településkép az új eljárásnak köszönhetően. A számunkra kedvező állásfoglalást is jó volt olvasgatni, de az a két hónap, ami időnk elment ezzel Én nem tudom, máshol ez hogyan megy, de nálunk az elküldött e-mailre hetekig választ sem kaptunk. Akkor is csak úgy, hogy telefonon többször egyeztetve újra elküldtem azt a főépítésznek – ott helyben a telefonnal továbbítottam neki még egyszer – és láss csodát, akkor már meg is kapta. Utána már alig másfél hetet vártunk arra, hogy közölje: a tervekhez kell új helyszínrajzot és utcaképet is csatolni, és legyünk szívesek geodétával felmérni a telkünket, mert anélkül nem tud állásfoglalást adni.