Nem véletlenül választottam múltkori bejegyzésem témájául az építésügyi törvénymódosítást. Egyszeri gyerekként magam is igencsak meglepődtem, mikor házunk tervezett bővítése kapcsán szembesültem vele, itt bizony új erők léptek működésbe. Bár építész vagyok, és eddigi munkáim során jó pár építési engedélyezést végigkísértem, idén tavasszal pedig volt szerencsém a törvénymódosításért felelős államtitkárral is beszélgetni, mindez nem volt elég ahhoz, hogy teljesen képben legyek az új eljárásokkal kapcsolatban. Így mindent úgy kezdtem, ahogy szoktam.
Korábban is jellemző gyakorlat volt az önkormányzati tervtanács működtetése, így nálunk is. A helyi rendelet szerint minden tervet eléjük kell tárni, ha az építési telek, amire készül, két méternél többet lejt. Pechünkre nálunk ez kb. két méter két centi, így – elejét véve a dolognak – összeraktam a tervtanács elé szánt színes-szagos tervet, és építész kollégám tanácsát követve e-mailben elküldtem a főépítésznek, hogy időpontot kérjek a következő tervtanácsra. Itt kezdődött a számomra új, végül két hónapig tartó folyamat, ami a héten zárult le a hivatalosan másfél hétig tartó településképi véleményezéssel. Helyi rendeletünk szerint, mint később kiderült, 300 m2 alatt nem kell tervtanács, elég a főépítész, így csak rajta múlt, hogyan alakul a folyamat.
Előre lelövöm a poént, tervünk a kiadott állásfoglalás szerint „harmonikus és tájba illeszkedő”, sőt „a természeti környezet adottságait kihasználva, ugyanakkor azt védve, az értékeket megőrizve valósul meg”. A főépítész az iratban a tervet engedélyezésre ajánlotta, tehát most tartunk ott, ahol eleve tartottunk volna, ha nincs a telken az erős lejtés és nincs a tavalyi törvénymódosítás: az építési engedélyezési eljárás legelején. A dolog persze önmagában nem bosszantó, pláne, ha szebb lesz mindenhol a településkép az új eljárásnak köszönhetően. A számunkra kedvező állásfoglalást is jó volt olvasgatni, de az a két hónap, ami időnk elment ezzel Én nem tudom, máshol ez hogyan megy, de nálunk az elküldött e-mailre hetekig választ sem kaptunk. Akkor is csak úgy, hogy telefonon többször egyeztetve újra elküldtem azt a főépítésznek – ott helyben a telefonnal továbbítottam neki még egyszer – és láss csodát, akkor már meg is kapta. Utána már alig másfél hetet vártunk arra, hogy közölje: a tervekhez kell új helyszínrajzot és utcaképet is csatolni, és legyünk szívesek geodétával felmérni a telkünket, mert anélkül nem tud állásfoglalást adni.
Itt ugye egy hónapnál jártunk, mely idő alatt már érvényes építési engedéllyel szerettem volna bírni, hogy nyáron haladjunk az építéssel. A folyamat még hivatalosan el sem indult, de kiegészítettük a terveket, 45 ezret fizettünk a geodétának, aki lepecsételt terveket adott két nap alatt, ez legalább imponáló volt. De csak addig, míg otthon tüzetesebben át nem néztem a mért magassági adatokat, és észrevettem, hogy sajnos a telek utca felőli része, úgy ahogy van, nem stimmel. Ha a mért adatok igazak lettek volna, akkor házunk egyik oldalon fél méterrel becsúszott volna a föld alá. Telefon, kétkedő geodéta – elég magas lóról beszélt –, majd becsületére legyen mondva, újra kijött a helyszínre ellenőrizni és javított. Újabb hét csúszás. Közben engtervszinten megrajzoltam a házunkat, hogy annyival is előrébb legyünk, és újra beadtam utcaképpel és geodéziával együtt a főépítésznek, akit telefonon sem lehetett utolérni napokon keresztül. Végül megígérte, hogy ha hétfőn beadom, szerdára meglesz az állásfoglalás. Meg is lett, a következő szerdára, akkor is csak azért, mert újra bementem érte, újabb másfél hét.
Most már csak rajtunk múlik, mikor adjuk be az engedélyezési tervet. Még hőtechnikát kell számolnom, szöveges részeket írnom, és megbarátkoznom az ÉTDR rendszerrel, azaz megtanulni, hogyan kell elektronikusan beadni a terveket a szomszéd település járási hivatalához került építési hatóságnak. Az engedélyezéssel kapcsolatos tapasztalatainkról is be fogok számolni, hátha másnak segít a könnyebb ügyintézésben. A településképi véleményezési eljárással kapcsolatban pedig csak azt tudom tanácsolni az építés és átalakítás előtt állóknak, mindenekelőtt menjenek be az önkormányzathoz érdeklődni, mi a helyi rendelet. És ha lehet, mindent intézzenek személyesen, az gyorsabb.
