IV. Henrik egy lúzer volt

Mármint hozzánk képest.

Mert hát arra gondoltam, hogy egy építész sok engedélyezési tervvel a háta mögött biztos meg tudja rajzolni a saját házát úgy, hogy az a hatóságnak is megfeleljen. Bíztam benne, hogy az új törvényt értem, ismerem a vonatkozó kormányrendeleteket is (itt minden elérhető a témában), de azért biztos, ami biztos, megkértem őket, hogy nézzék már át az anyagot, mielőtt megnyomom az ÉTDR rendszerben a bűvös benyújtás gombot és elkezd ketyegni a határidő. Mondták, hogy szerintük rendben van, bár részletesen nem volt idejük átnézni (jó kibúvó), majd elindult a 15 nap, ami alatt ebben az országban hiánytalan tervdokumentáció esetén bárkinek érvényes építési engedélyt ígérnek. Én bizakodtam, szóltam a kőműves Jóska bácsinak, hogy lassan izzítsa a keverőt, mert nem érünk rá, el is telt a két hét, majd szép csendben kaptunk egy hiánypótlási felhívást húsznapos határidővel. (Mindezt csak az ÉTDR-en, amit ha nem nézek meg az engedélyt várva, nem is veszünk észre.) Ha mindent beadunk ennyi idő alatt, akkor újra indul a 15 nap, ha nem, megszüntetik az eljárást. Baráti.

Nézzük, miket kértek.

– Házunk ugye van, itt élünk, van villany, víz, meg minden, ehhez képest meglepő volt, hogy pont az áramszolgáltatótól kérnek külön nyilatkozatot, hogy minden oké. Megkérdeztük őket, egy formanyomtatványt tudnak adni, hogy a rendszer működik-e, azt majd az építés után kell intézni, mondták az áramosok. Oké, kap a hatóság formanyomtatványt (elvi engedélynek hívják), biztos boldogok lesznek vele. (Amúgy már itt nem értem, minek szólnak ebbe bele? Ha rendszeresen kicsapja a sok elektromos kütyü a biztosítékot, még mindig kihívhatom az Elműt, hogy kellene még egy fázis, vagy bővítés. Ott a járásközpontban nagyon biztosak akarnak lenni benne, hogy a fiam nem ébred majd fel a biztosíték durranására. Rendben van, amúgy is leragadtam ennél a részletnél, pedig még bőven van a listán.)

– A műszaki leírást csak pdf/A formátumban tudják elfogadni. Nem tudom, mi az, ebből még lehet gond a határidő betartásánál.

– Statikus tervező írja alá a tervet. Eddig nem kellett ilyen, mindenki tudja, hogy 5 méter fesztáv alatt faszerkezetekre nem kell és kész. Telefon, mondja a hölgy, hogy igen, de idén júliustól kell, új kormányhatározat van, mostantól mindenre kell – Jó, végül is, az a furcsa, hogy eddig nem kellett, végre a statikuslobbynak áll a zászló, csak legyen köztük legalább egy, aki segítőkész és kilát a számai közül. (Nem én terveztem, nem vállalhatok érte felelősséget, mondják majd.) A településképi eljárással azt biztosítja az állam, hogy ne legyen ronda a ház, ezzel meg azt, hogy ne szakadjon le, eddig tiszta. De itt meg is lehetne állni, nem?

– Nem: kell gépészeti leírás, ami hivatkozik a jogszabályokra. Amit beadtam, az arról szólt, hogy minden marad a régiben, nem változik semmi, csak lesz egy új fűtőtest, és arrébb megy a konyha. Ezután majd jogszabályra hivatkozva fog arrébb menni.

– Pontosítsam a csapadékvíz-elvezetést. Jó, bár összesen két alaprajzra és hat metszetre rajzoltam ki, a helyszínrajzra valóban nem fért rá, az 500-as lépték miatt így is zsúfolt a rajz. De akkor rárajzolom oda is.

– Következő: kétirányú terepmetszet Itt bevallom, kezdtem ideges lenni, mindenkinek van érzékeny pontja. A főépítészünk ugyanis nem volt hajlandó településképi állásfoglalást adni, ha nem csináltatunk geodéziát (45 ezerbe fájt, azóta se néztem utána, hogy egyáltalán kötelezhet-e ilyesmire, haladni akartunk, hát megcsináltattuk.) – És ha már minden ilyen elektronikus ügyintézéssel megy, akkor miért nem kérik el tőle? – kérdeztem az ügyintézőt. Mert neki metszetben kirajzolva kell. Nyeltem egyet, végül is, szerencsére megmodelleztem három dimenzióban, nem nagy dolog metszetet kérni róla.

– Mutassam ki, hogy az eredeti telekfelületet maximum 40 százalékban változtatom meg. Ehhez azt érdemes tudni, hogy nem változtatom meg, ez a tervekből értelmesen, magassági adatokat számos helyen megadva, kiderül. Egy helyen ugyan mélyebbre megyünk egy méterrel, hogy oda beférjen egy ajtó a kerti tárolóhoz, de ezt bekottáztam, cserébe mellette egy méterrel magasabb lesz, ennyi.

– Ez már érdekesebb: „Egyes rézsűk, támfalak együttes magassága legfeljebb másfél méter lehet.” Éljen 1984, most kettő és fél méter, ennyi is marad. Telefon, jó-jó, rendben, akkor legyen

– És végül a rajzi hiányosságok: hány méterre van a szomszéd ház a kerítéstől és milyen magas (majd bekéredzkedek és felmászok megmérni), merre van észak (oké, ezt elfelejtettem, bár a helyszínrajzon egyszerűen felfelé van és kész, ott a Google Maps), ábrázoljam a szomszédos telkeket – ábrázoltam, de ezek után ki hiszi majd el nekem? Számoljam ki, mekkora az ötször egyméteres járda felülete, ami a kerítéstől a házhoz visz. És jelöljem a helyszínrajzon, hogy mekkora az előkert és oldalkert mérete (én hülye, ezt az alaprajzon jelöltem, mert ott fért el).

Arra nem kérdeztek rá, hogy milyen színű az alsógatyám, de minden másra igen. Mindent nem soroltam fel, volt még, amit telefonon „elengedtek”, tényleg segítőkészek, az elejétől nagyon kedvesek. A fentiektől viszont nem hiszem, hogy jobb lenne a házunk, és azt sem, hogy más épülne fel, mint amire a tervet eleve beadtuk. Azt sem hiszem, hogy ettől az egésztől beindulna az építőipar, de azt hiszem, hogy a sokat beharangozott bürokráciacsökkentésnek nem így kellene kinéznie.

Nekünk viszont a csúszás miatt egy újabb szezont kell majd eltölteni 33 négyzetméteren, ennyit sikerült szorgos munkával elérni. Legalább nem lesz magas a fűtésszámla – örülhetnék, de amit ezen megtakarítottam, úgyis elmegy majd a statikusra.