Felépüljön-e a felső-krisztinavárosi Makovecz-templom?

Valódi templom, vagy turisztikai látványosság lenne?

Aki még nem ismeri a felső-krisztinavárosi templom terveit, ide kattintva láthatja a Gaudí látomásaihoz foghatóan komplex, Makovecz életművét összefoglaló és kiteljesítő tervet. Ilyen léptékű terve Budapesten nem valósult meg, ennyire komplexet pedig talán nem is tervezett többet. A templom rajzán ezernyi részlet van, érezhető, hogy nem akart semmiféle kompromisszumot kötni a tervezése során. Bár nagyon bonyolult formákról van szó, nem kérdéses, hogy az épület megvalósítható.

Az építéssel kapcsolatban azonban nagyon sok a nyitott kérdés: az első ezek közül, hogy a szabadkézi rajzokból pontos műszaki terveket, háromdimenziós modellt kell készíteni. Ezt valószínűleg a tanítványai vállalhatják magukra, ez a lépés azonban olyan transzformáció, amiben van kockázat, és nagy felelősséggel jár. Az igazi az lenne, ha maga Makovecz mester készíthetné el a terveket, ezt azonban nem tette meg – ahogyan idő híján az utóbbi évtizedekben többnyire megállt a kézi rajzok készítésénél. (Nem szabad szó nélkül hagyni, hogy a fentiek miatt ezek a megvalósult művei – bár szellemi alkotója ő maradt ezeknek – az anyaggá válás folyamatában egy-egy társalkotó munkái. A tanítványi kör nyilvántartja őket, a szélesebb nyilvánosság elé azonban általában nem jutott el a nevük. Őket többnyire a Mester választotta ki, rájuk bízta a rajzokat, és bizony az ő munkájukon és ügyességükön múlt sok-sok részlet. Sok funkcionális és műszaki részlet is, amelyek közül volt, amelyik tökéletesen működött, de volt, amelyik nem.) A felső-krisztinavárosi templom megvalósulásához is kell ilyen felelős, akár több ember. Nem tudom, Makovecz kijelölte-e őket, de rajtuk sok fog múlni: ekkora jelentőségű és posztumusz megvalósuló munka esetén nem jönne jól egy esőnek kitett, hámló vakolat, vagy beázó felülvilágító. Az a műszaki színvonal, amin több Makovecz-épület megépült, itt nem elég. Minden részletet a lehető legnagyobb igényességgel, költséget nem kímélve kell megtervezni és megépíteni ahhoz, hogy a megvalósult épület méltó legyen alkotójához, és széles körben elismert lehessen.

De van még kényes kérdés a grandiózus templomtervvel kapcsolatban: ez pedig az üzenet, amit a mű képvisel. Makovecz így ír erről a munkájáról (az idézet csak részlet, a teljes szöveg itt olvasható):

„A templomba járó ember feje felett a süllyedő és emelkedő hidakon szentek és kárhozatba hajló emberek szobrai vonulnak, s ugyanezt látja az üvegfödém alatti világban.

A megtörtént és megtörténhetett volna kettőssége, a tettek és mulasztások helye ez, melyet egybefog az Isten Háza.

A tornyokon az egymásra rakódott szenvedések szemei, melyek azonban messzire látnak, mint a sorstól megpróbált emberek szeme.

A vajúdó, a kísértésben magát elveszni és megigazulni is képes emberek temploma, Szent Mihály küzdelmének színtere az új templom.”

Igyekeztem nem önkényes részletet választani, számomra ez a terv lényege. Bár kényes vizekre evezek ezzel, katolikus hittanári végzettségem miatt talán szóvá tehetem: a fent megfogalmazott üzenet templomként való megvalósítása katolikus szemmel nem egyértelmű döntés. Úgy tudom, az egyház részéről érkezett már hasonló vélemény, egészen magas szintről is. Mégis legitimálja a művet, ami a Makovecz Alapítvány oldalán olvasható, és amit a Mester is sokszor elmondott: a terveket egy kiállításon megáldotta XVI. Benedek pápa is. Makovecz közte volt ugyanis annak a 60 keresztény alkotónak, akiket a Szentanya a legjelentősebbnek tartott, így kapott meghívást a XVI. Benedek pappá szentelésének 60. évfordulója alkalmából szervezett kiállításra.

Minden alkotás az alkotó eredeti üzenetét közvetíti. Hatványozottan igaz ez egy épület esetében, ami már csak léptéke, méretei miatt is erőteljes hatást képes kifejteni a látogatóra. A felső-krisztinavárosi templom igazi Makovecz-épület lesz, ha megépül: már építése során fel fogja kavarni az állóvizet, sokan rajongani fognak érte, többen vitatkozni fognak róla, a legtöbbeket azonban egyszerűen le fogja nyűgözni. Emellett mindenképpen várható a templom értelmiségi vitákat generáló, megosztó hatása, ezt is érdemes mérlegelni a megvalósításával kapcsolatban.

Van azonban egy szempont, ami miatt mindenképpen nekifutnék az építésének, ez pedig ugyanaz a szempont, ami miatt a katalánok 1882 óta építik a Sagrada Famíliát. Bár a Makovecz-templom léptéke jóval kisebb, ha szépen sikerül, nagyon büszkék lehetünk majd rá. És végül egy igazán prózai szempont: a Budapest nemzetközi image-ét is befolyásoló beruházás a várható látogatószám miatt valószínűleg hamar megtérül majd.