Előző cikkemben a tavalyi építészeti történéseket szemléztem. Aki év közben lemaradt volna valamiről, az összegyűjtött linkek segítségével bepótolhatta a fontosabb témákat. Pár napja már készülök az új évi első cikkre, ami természetesen nem szólhat másról, minthogy mi áll előttünk. Sűrűk voltak ezek a napok, így már egy hete új év van, mire elkészültem a számbavétellel, és még abban sem lehetek biztos, hogy teljes a gyűjtés, de lényeg, hogy nagyjából megvan. A most bemutatott fejlesztések egyetlen közös nevezője, hogy mind mögött kormányzati, vagy önkormányzati akarat áll, nem a piac hívta őket életre.
Nem is tudom, mivel kezdjem, de meg is van: mi más lehetne a legelső, mint a legöregebb, fél szemére vak, sánta és kehes állatorvosi ló, a négyes metró tíz állomása. A minden gonddal küzdő öreg gebe idén végül csak bebotorkál a célba, ahol minden jóval, friss szénával várják: a tíz állomás tíz komoly építészeti munka, és bár van közöttük olyan is, ami vitatható megoldás, többségük kifejezett értéket képvisel. Ebben az évben mindet végig fogjuk látogatni, addig is, aki nem bírja ki, előre ismerkedhet velük itt.
A következő téma legyen a Kossuth tér. Tavaszra ez is elkészül, legfontosabb újításként lesz látogatóközpont, de még jobban örülök annak, hogy sétálhatunk majd végre az Országház és a Duna között. A világ leghülyébb részein se csinálnak olyat, amit eddig nálunk, hogy a Parlament előtt posztoló katona kergeti vissza a leghősiesebb turistákat az említett helyszínről. Az átértelmezett téren lesz még egy újítás, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium épületét régi-új tetővel, ablakokkal, festéssel visszaállítják eredeti, átalakítás előtti állapotára.
Mi is jön Ferenciek tere, Váci utca, rengeteg köztér országszerte – ezekről nehéz munka közben mit mondani, a puding próbája az evés, meglátjuk, hogyan működnek majd. Gondolom, ahány polgármester csak van, erre az évre időzítette az EU-s pénzekből futó projekteket, úgyhogy ha mást nem is, de sétálni biztosan jobb lesz sok helyen. A Széll Kálmán tér is új ruhát kap, tavaszra várható a munkák megkezdése. Ezzel a tervvel nem voltam annyira megelégedve, nem érzem rajta, hogy tartósan jó megoldás lenne, meglátjuk ezt is, ha elkészül, és használatba vesszük.
Érdekesebb talán a Várkert bazár, ami Ybl szülinapjára szintén készen lesz. Az épületet mindenképpen meg kellett menteni, elég ciki volt, hogy a világ száz legveszélyeztetettebb műemléke között tartották nyilván. Hogy a tervezett hasznosítás működik-e vagy sem, az is kiderül a későbbiekben. Az biztos, hogy a felkapottnak szánt helyszín az ifiparkos időszakot leszámítva sosem volt az, kicsit félreesik mindentől, nem egyszerű ügy.
Néma csendben rendbe teszik közben a volt Honvédelmi Főparancsnokság épületét is a Dísz téren, illetve amit a háború és a békeidők hagytak belőle. Nem egyszerű kérdés, hogy az amúgy nem kiemelkedően értékes eklektikus épület alsó szintje miért olyan fontos, hogy mindenképp meg kellene maradjon, de valamiért eddig senki nem merte befejezni az évtizedeken keresztül tartó bontást. Pedig akkor legalább lenne egy hatalmas és reprezentatív közterünk Budán, ahelyett, hogy egy szuterént toldozgatnánk. De hát lehet, hogy ezt csak én gondolom így, most mindenesetre rendbe lesz téve, aztán majd kitalálják, hogy mi legyen vele.
A következő, ami eszembe jut, az a két futballstadion, a Fradi és a Loki új otthona, amikre őszintén kíváncsi vagyok. Tudom, hogy politika, meg minden, meg hogy szar a magyar foci, eddig én sem jártam meccsekre, de ha ezek készen lesznek, azt hiszem, fogok. A Fradi építkezésén jártam tavaly, engem lenyűgözött a szerkezet is, amit használtak, és a kivitelezés színvonala is – olyan tisztaság volt építkezés közben, hogy enni lehetett volna a padlóról. Lesz külön családi szektor, jó a megközelíthetőség, a fiammal jó program lesz.
A Loki új otthona Debrecenben. Forrás: Debrecen Önkormányzat
Szintén kormányzati beruházás a Ludovika épülete, ahol a Nemzeti Közszolgálati Egyetem talál otthonra. Idén elkészül a régi tisztképző teljes felújítása, ami vitathatatlanul fel fogja értékelni a környezetet, ráadásul az egyetemi környéket is kiteljesíti majd az ideköltöző intézmény.
16 év után a Tüskecsarnok is megújul végre idén, ráadásul az eredeti tervekben is szereplő uszodával együtt – a beruházás igencsak hiánypótló lesz. A nagytermet úgy alakítják ki, hogy az összes teremsportot be tudja fogadni, a tüskék pedig éjszaka világítani fognak.
Van pár további fejlesztés, amik idén jutnak a tervezési szakaszba: pályázat várható a Múzeum-negyed és a Duna-parti „Rubik-múzeum” tervezésére, a Dagály mellett pedig nemsokára elkészülnek az úszó-vb helyszínéül szolgáló új uszodakomplexum tervezésével, és indulhat az építés.
