„Átfogó cél, hogy Budapest az európai városhálózat erős tagja legyen, aminek érdekében kiemelt fontosságú a város nemzetközi, elsősorban európai szerepköreinek erősítése. Erre kiváló lehetőséget biztosít a város és térsége sajátos földrajzi pozíciója Közép-Európa és Délkelet-Európa (a Balkán) között” – fogalmaz a Budapest 2030 névre hallgató hosszú távú városfejlesztési koncepció, amelyet már az új főépítész, Finta Sándor vezetésével raktak össze az okosok.
Nem tudom, hogy vannak vele, én mindig lelkes leszek, amikor arról kezdünk gondolkozni, hogy mi mindent ki lehetne hozni ebből a városból. Hiszen micsoda fantasztikus helyen van itt, Közép-Európában, a Duna és a Kárpát-medence közepén. Már földrajzi pozíciója miatt is sikerre van ítélve, csak átfogóan kellene foglalkozni vele, és jöhet majd a felvirágzás. Meggyőződésem az is, hogy például a budapesti Duna-partok fejlesztésével az egész ország gazdasága belökhető lenne, de lehet, hogy ezt csak én lihegem túl. Mindenesetre a fenti idézettel csak egyetérteni lehet, és ennek fényében kerül a helyére Orbán Viktor mai bejelentése is az új Budapesti Kongresszusi Központról.
Budapestnek vannak nagy, zárt rendezvényterei, de ezek befogadóképessége azért véges. Hogy ne menjünk messzire, például a Müpában lévő nemzeti hangversenyterem 1794 férőhelyes. A mostani Budapesti Kongresszusi Központ a Jagelló úton szintén e körüli méret, „színházi széksoros elrendezésben” 1755 ember tud helyet foglalni. Ilyen léptékű újra tehát nincs feltétlenül szükség, de nagyobbra igen, akkor sok nagy konferenciát és kongresszust ide lehet majd csábítani. Ehhez a Millenniumi Városközpont alkalmas helyszín.
Az egykori ferencvárosi teherpályaudvar helye mára csaknem megtelt a Nemzeti Színházzal, a Művészetek Palotájával és az irodaházakkal. Egy telek szabad még, közvetlen a Müpa mellett. Érdekes tudni, hogy ide eleve kongresszusi központot álmodtak a városrész tervezői. Finta Józsefnek például kész tervei vannak az épületre még 2002-ből. Szokták mondani, hogy Isten malmai lassan őrölnek, meg hogy sok víz lefolyt azóta a Dunán, de ez látszik is az 5000-6000 fő befogadására alkalmas, kaszinóval és hotellel kiegészített multifunkcionális épületmonstrum tervein, amely felett igencsak eljárt mára az idő.
Csak remélni tudom, hogy nem ezt a tervet porolják le, ebből elég nehéz lenne nemzetközi mércével is számottevő munkát létrehozni. Orbán Viktor mai rövid bejelentése sok mindent nyitva hagy, nem tudni, ki tervez és mit, de azt fontos látni, hogy Budapestnek ezen a frekventált pontján az ország imázsát komolyan befolyásoló beruházás jöhet létre, ami nemzetközi hírnévre is szert tehet.
A hiánypótló, óriási befogadóképességű központba várhatóan a világ minden részéről érkeznek majd komoly emberek, akik egyebek között ez épület alapján formálnak majd képet hazánkról. Azt a stíluscsorbát, amit a Nemzeti Színház és a Müpa kettőse jelent ma Budapesten, egy jobban sikerült harmadik kiköszörülhetné. A tervbe vett Rubik-múzeummal együtt – amelyet jelen elképzelés szerint ezekkel szemben, a Duna túlpartján húznak majd fel – ennek a projektnek is dukálna a nyílt, nemzetközi tervpályázat.
