Orbán: 2014 a rezsiharc éve lesz

A rezsicsökkentés megvédését és folytatását nevezte az elkövetkező időszak legfontosabb feladatának a kormányfő.

A kormányfő a rezsicsökkentés megvédésének első lépéseként említette, hogy – akár már kedden – meg kell alkotni az Országgyűlésben a harmadik mérséklésről szóló törvényt, amelynek alapján a gáz ára április 1-jével 6,5, az áramé szeptemberben 5,7, a távhő ára pedig októberben 3,3 százalékkal csökken.

Másodszor – folytatta – „fel kell vennünk a kesztyűt az Európai Unióval”, amely kötelezettségszegési eljárással fenyeget. „A brüsszeli multik, bankárok és bürokraták újabb támadásra készülnek a magyar családok ellen, de mi nem fogadjuk el sem az igazságtalanságot, sem a kettős mércét, és nem engedünk a kapzsiságot, extraprofitot kiszolgáló politikának.”

Harmadik lépésként pedig meg kell teremteni a nonprofit energiaszolgáltatók működésének feltételeit – mondta, közölve: ehhez a parlamentnek törvényt szükséges alkotnia, amely alapján a kabinetnek létre kell hoznia az első magyar nonprofit energiaszolgáltatót.

Orbán Viktor azt mondta, tudták előre, hogy 2014 a rezsiharc éve lesz, mert a rezsicsökkentéssel mint nemzetstratégiával és következetes folytatásával „óriások tyúkszemére léptünk, akiknek nagy befolyása van az unió bürokráciájára”. A kormány világossá tette, hogy a rezsicsökkentés nem egyszeri intézkedés, hanem „egy másik világ kezdetét jelenti Magyarországon”, illetve hogy nem tűri tovább a magánmonopóliumokat.

Mint fogalmazott, a mostani kormánytöbbség már 2010-ben úgy döntött: „a piros-fehér-zöld sarkot választja” a szorítóban. „Most sem ölhetünk ölbe tett kézzel, [ ] meg fogjuk védeni a rezsicsökkentést.”

Az alacsony rezsi biztonságos életet tesz lehetővé a családoknak, az olcsó energia pedig versenyképessé teszi az országot a befektetésekért folyó nemzetközi harcban – hangsúlyozta. Kormánya célja, hogy az energiaellátás Magyarországon legyen a legolcsóbb Európában – jelentette ki, megjegyezve, hogy ezzel nőhet a munkahelyek száma, megerősödhetnek a magyar vállalkozások, és további külföldi befektetések érkezhetnek.

Orbán Viktor újólag szólt arról: Európa csak úgy lehet versenyképes Amerikával és Ázsiával, ha radikálisan leszorítja az energiaárakat. A verseny nem fogja meghozni a kívánt eredményt, radikálisan alacsonyabb energiaárakat csak árszabályozással lehet elérni. „Mi megoldást javaslunk egész Európának, aztán vagy megfogadja, vagy nem – mondta. – Mi azonban nem adhatjuk fel saját érdekeinket, és nem mondhatunk le a versenyképességünkről. Ceterum censeo: a rezsiharcot meg kell vívni.” Orbán arra kérte az összes képviselőt, álljon ki a rezsicsökkentés mellett.

A kormányfő beszédében kifejtette azt is: négy éve célul tűzték ki, hogy eltakarítsák a múlt romjait, szakítsanak a régi világ kishitűségével, és összefogással erős Magyarországot építsenek, hogy az emberek saját kezükbe vehessék jövőjük irányítását. Kiemelte: az országnak sikerült túljutnia a reménytelenségen, a 2010 előtti rossz kormányzás okozta kilátástalanságon, megosztottságon, a hanyatláson.

Magyarországnak ismét van jövője, mert stabilan és fenntarthatóan növekszik gazdasága, nő az önbizalma, egyre inkább hisz saját erejében, és mert közép-európai országként ahhoz a régióhoz tartozik, amely a következő időszakban az európai növekedés motorja lesz – jelentette ki Orbán. Azt is hozzátette, az ország megújítása nem sikerülhetett volna a választópolgárok kétharmados felhatalmazása és a fontos ügyekben létrejött nemzeti egység nélkül.

A miniszterelnök hangsúlyozta, hazánk jobb állapotban van, mint négy évvel ezelőtt, és évről évre jobban teljesít. Tartósan 3 százalék alatt van a költségvetési hiány, és a rendszerváltás óta most először a választás évében sem nő, folyamatosan javul a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg, negyven éve nem volt ilyen alacsony az infláció, évtizedek óta először csökkennek a rezsiköltségek, és negyedmillióval többen dolgoznak, mint négy éve – sorolta.

A 9 százalékos munkanélküliségi rátáról azt mondta: magas, de gyorsuló ütemben csökken, és javult a munka megbecsülése is, Magyarországon a második legnagyobb minimálbér-emelést hajtották végre az Európai Unióban, valamint tíz százalékkal nőttek az átlagbérek is. Orbán Viktor szólt arról is, hogy az elemzők többsége a kormánynál nagyobb gazdasági növekedést vár.

A gazdasági eredmények mellett Magyarország képes volt „gondolkodásában és lélekben is megújulni” – közölte, megjegyezve: a lelki megújulás segített nemzeti egységet teremteni a dunai árvíz idején, és ez kellett a bankárok, a multinacionális vállalatok és a brüsszeli diktátumok elleni összefogáshoz is.

Magyarország már nem ijed meg senkitől, nem bújik el a viták és küzdelmek elől, kiáll magáért – jelentette ki. Orbán hangsúlyozta, kormánya nemcsak vitákat és konfliktusokat vállalt: megerősítette Magyarország és a NATO, valamint a nagy európai államok szövetségét, miközben új gazdasági-kereskedelmi együttműködéseket épített ki világszerte, tárgyalásokat folytatott és fontos megállapodásokat kötött az elmúlt fél évben Indiában, Japánban, Oroszországban és Törökországban, és folytatja ezt Kínában és Szaúd-Arábiában is. A kabinet célja, hogy az export egyharmada Európán kívülre irányuljon 2018-ra – közölte a miniszterelnök. Szerinte ez ambiciózus, de nem lehetetlen vállalkozás.

Orbán Viktor felszólalásában ismertette az elmúlt időszak kormányzati döntéseit is. Ennek részeként elmondta, elkészült az a dokumentum, amely szabályozza az EU és Magyarország közötti pénzügyi együttműködést a következő hét évben. A kabinet államközi szerződést kötött Oroszországgal a nukleáris együttműködésről, így a paksi atomerőmű bővítéséről, a megállapodást a parlamentnek kell majd jóváhagynia – folytatta. A kormány emellett visszavásárolta a Főgáz eddig német kézben lévő részvényeit, döntött egy új Budapesti Kongresszusi Központ felépítéséről, a Művészetek Palotája mellett kijelölve a helyét, áttekintette és részben módosította a miskolci digitális közösségi programot, 2014–15-ös tanuszoda- és tornaterem-építési programot állított össze – amellyel néhány év múlva minden járásközpontban lesz uszoda –, és kiemelt üggyé nyilvánította a 2021-es úszó-világbajnokság megrendezését, sorolta a döntéseket Orbán Viktor.

Hangsúlyozta továbbá: a kormány a netes pénztárgépek ügyében az átállási nehézségek ellenére is garantálja, hogy egyetlen becsületes kereskedő sem szenved kárt. A nemzetközi kapcsolatokról szólva emlékeztetett decemberi törökországi hivatalos látogatására, a múlt heti – az ukrajnai helyzetről szóló – V4-csúcstalálkozóra, valamint külföldi cégek közelmúltbeli magyarországi beruházásaira.

A szocialista párt szerint a Fidesz-kormány öntelt és erőszakos, ráadásul mindez nem párosul hozzáértéssel – reagált Harangozó Tamás a miniszterelnök napirend előtti felszólalására. Az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese kijelentette, hogy az államadósság jelenleg több, mint 2010-ben volt, miközben 3 milliárd forint megtakarítást vettek el az emberektől. Szerinte a kormány hiteltelen gazdaságpolitikája és hiteltelen politikusai miatt gyenge jelenleg a forintárfolyam, és ezért fizetnek ma a devizahitelesek 70 százalékkal több törlesztőrészletet, mint négy éve. Úgy fogalmazott: a kormány az elmúlt években mesterien használta az Országgyűlést a korrupciós ügyei legalizálására, a nyomozó hatóságokat pedig ezek elkenésére. Ez szerinte pusztán gátlástalanság kérdése, tisztességes demokrata akkor sem csinál ilyet, ha kétharmados többséggel rendelkezik a parlamentben.

Miért kellett új szolgaságot választani? – tette fel a kérdést a paksi bővítésre utalva Schiffer András, az LMP frakcióvezetője a kormányfő napirend előtti felszólalására reagálva. Az ellenzéki politikus szerint nem szabad az az ország, amelyik energiarendszerét tekintve kiszolgáltatja magát egy új nagyhatalomnak. Schiffer kitért arra is, hogy Bokros Lajos, Bajnai Gordon és Gyurcsány Ferenc csomagjai együtt sem érik el azt a „megszorítócsomag-áradatot”, amelyet a jelenlegi kabinet zúdított a magyar családok nyakába. Az LMP frakcióvezetőjének véleménye szerint az államadósság kérdésében szintén „felsültek”, és a devizahitel-kérdést sem sikerült megoldani.

A Jobbik szerint sajnálatos, hogy sem a miniszterelnök, sem a többi kormánypárti politikus „nem mer beleállni” a paksi atomerőmű bővítéséről szóló szakmai vitába, hanem inkább menekülnek előle, és azt a látszatot keltik, mintha titkolni- vagy szégyellnivalójuk lenne az ügyben. Vona Gábor szerint a kormányfő felelőtlenséget követett el, amikor a parlamenti pártok megkérdezése nélkül és a kampány kezdete előtt kötötte meg a paksi bővítésről szóló megállapodást Oroszországgal. A jobbikos politikus úgy vélekedett, hogy ezzel egy fontos szakmai, stratégiai kérdést hagyott „választási hisztériává válni”. Vona bírálta a baloldali ellenzéki pártokat is, mondván: amit csinálnak, „az lárifári”; szerinte el kellene dönteniük, hogy Oroszországgal, vagy az atomenergiával vannak gondjaik. Ha az előbbivel, akkor „ugyanazt a hibát követik el, mint Orbán Viktor ellenzéki politikusként, amikor Oroszországot provokálta. Ha az utóbbival, akkor pedig az elmúlt tíz évben miért nem volt ezzel problémájuk?” – tette fel a kérdést. Hangsúlyozta: a Jobbik szerint középtávon nincs lehetőség nélkülözni az atomenergiát, az orosz technológia a legbiztonságosabb és a legolcsóbb, az orosz-magyar kapcsolatok pedig kulcsfontosságúak.

A Kereszténydemokrata Néppárt szerint felelős döntést hozott a kabinet a paksi bővítés ügyében – jelentette ki a párt frakcióvezetője. Harrach Péter azt mondta: bíznak abban, hogy a bővítést a parlament is támogatni fogja. Hangsúlyozta, hogy a döntésnek köszönhetően tízezer új munkahely jöhet létre. A  kisebbik kormánypárt frakcióvezetője a kabinet intézkedései közül felidézte a családpolitikával összefüggő döntéseket, a hároméves gyes visszaállítását, a gyed összegének megemelését, az Erzsébet-programot, és külön szólt a rezsicsökkentésről.

A Fidesz frakcióvezetője szerint a baloldali ellenzék véleményét a paksi bővítés ügyében nem lehet komolyan venni, mert „komoly pálforduláson” estek át az ellenzéki politikusok. Rogán Antal a miniszterelnök hétfői napirend előtti felszólalására reagálva beszélt arról, hogy Bajnai Gordon 2012. február 26-án Pakson azt mondta az atomerőműről: „Magyarország biztonságos energiaellátáshoz szükség van rá”, „az atomenergia felhasználása teremt lehetőséget olcsó villamos energia előállítására”, illetve „a paksi atomerőmű kell ahhoz, hogy Magyarország energiatermelése minél kevésbé szennyezze a környezetét”. Rogán szerint ma Bajnai Gordon ennek pont az ellenkezőjét mondja, és ezek után a baloldali ellenzék véleményét nem lehet komolyan venni. A megújuló energiaforrásokról úgy fogalmazott: „nem szólnak mellette érvek”, hiszen bár fontos ez az energiatípus, Paks jelenleg 12 forintért, a megújuló energiaforrások pedig 35 forintért állítanak elő energiát. Magyarország nem elég gazdag ahhoz, hogy ezt nagy mennyiségben megengedhesse magának – közölte a frakcióvezető.

Orbán Viktor miniszterelnök viszonválaszában arról beszélt, hogy a magyar gazdaság alapvető bajait a kommunizmus okozza, amely olyan helyzetbe hozta az országot, hogy többkörös hátránnyal kellett indulni 1990-ben. Harangozó Tamás felszólalására reagálva azt mondta: volt olyan miniszterelnök, aki bevallotta, hogy hazudott reggel, délben meg este. „Azt nem tudjuk, mit csináltak délután, de ilyen múlttal erkölcsi kérdésekben nem lehet véleményt megfogalmazni.”

A miniszterelnök munkaellenesnek, vállalkozásellenesnek és családellenesnek nevezte a 2010-ig hatályos adórendszert, amely „tönkretette a gazdaságot”. Bírálta az ellenzéket, amiért ezt kívánják visszahozni. A közmunkaprogrammal kapcsolatban is kritikával illette annak bírálóit, mert szerinte több százezer ember önbecsülésébe gyalogolnak bele.

Hangsúlyozta: a jövő szempontjából is jelentősége van annak, hogy ezek az emberek munkába járnak, és nem segélyből kívánnak megélni. A külföldön dolgozó fiatalokról szólva visszautasította annak sugalmazását, hogy gazdasági menekültek lennének. Szerinte köszönetet kell mondani nekik azért, mert az elmúlt évben, tizenegy hónap alatt több mint kétmilliárd eurónyi pénzt utaltak haza, de azért is, mert vállalták a versenyt idegenben, és nem a segélyt választották itthon. Olyan országot kell teremteni számukra, ahová, ha kívánnak, haza tudnak térni – hangsúlyozta a kormányfő.