A kiírás nem fogadta el a Városliget+ tanulmány javaslatát a Városliget tehermentesítésére. A neves építészekből, várostervezőkből és tájépítészekből álló csoport új épületeket csak a Dózsa György út mentén javasolt, a liget területén új épületet egyáltalán nem tartottak elfogadhatónak. A javaslatukban a régi, funkcióját vesztett épületeket is elbontották volna, hogy ezzel is növeljék a Városliget zöldfelületét. A csoport tiszteletben tartotta Baán László múzeumnegyedre vonatkozó javaslatában azt az elképzelést, mely szerint a Szépművészeti–Műcsarnok tengely folytatásában elhelyezett múzeumsor segítségével a régi és új alkotások egy helyen lesznek megtekinthetők.
A napokban kiírt pályázati kiírás a Városliget zöldfelületi egységének megtartására és fejlesztésére vonatkozó javaslatokat nem vette figyelembe. A számos kritika ellenére nem lesz kevesebb múzeum sem, csak a részleteken változtattak a korábbi, az épületek elhelyezésére kiírt ötletpályázat győztes elképzeléséhez képest. Így a Dózsa György úti helyszínről áttették az Új Nemzeti Galériát és a Ludwig Múzeumot a Petőfi Csarnok mögé (a csarnok bontásra kerül), a Néprajzi Múzeum pedig a Kós Károly sétány–Hermina út sarokról átkerült a Dózsa György útra, az új FotóMúzeum Budapest és a Magyar Építészeti Múzeum mellé. Ezzel a tematikusan egymásra épülő, Dózsa György út menti múzeumsor gondolata is elveszett, hiszen a Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum a ligeten belül a lehető legmesszebb került a Szépművészetitől és a Műcsarnoktól.
„Kérdés, hogy az Új Nemzeti Galéria PeCsa mögötti területre helyezése mennyire méltó hely a nemzeti közgyűjteménynek a budai Vár után. Továbbá kérdés, hogy mennyire méltó egy Néprajzi Múzeum az Ajtósi–Dózsa sarkon? A két legnagyobb gyűjteményt sikerült a parkban a turisztikai fősodortól a legtávolabb helyezni. Közben a rossz helyszínválasztások mellett megmaradt a projektben a túlzott lépték és a fenntarthatatlanság. A program hirtelen leolvadt 70 milliárdra a 150-ről, nincs szó a park és épületek együtt tervezéséről, az alternatív helyszínekről, a Vágány utca autópálya-levezető és P+R szerepéről, a szomszéd kerületi kapcsolatokról, nincs szó a Kós Károly sétány lezárásáról. Adottságként kezeli a kiírás a bejövő autópálya-forgalmat, amit a későbbiekben esetleg meg lehet vizsgálni, hogy csökkenthető-e A Közlekedési Múzeum itteni bővítése továbbra is benne van a tervekben. Az elképzelés berakja a liget közepére a Zene Házát, ami – mivel csak úgy kinőni a földből nem fog, és később is meg kell valahogy közelíteni – egyértelműen a zöldfelületek kárára válik. Eközben a Vajdahunyad vára és az Olof Palme Ház fehér folt marad.” – fogalmazott kérdésünkre elküldött válaszában Bardóczi Sándor tájépítész, a Városliget+ szakértői csoport tagja, akitől azt szerettük volna megtudni, mennyire elégedettek a pályázati kiírás szakmaiságával. „A jobbító kísérletünk a kiírás véglegesítésével megbukott, de mi bármikor készen állunk ismét felvenni a tárgyalási pozíciót azoknak a javaslatoknak a mentén, amit most lefektettünk. A Városliget rehabilitációjára szükség van, de annak közparknak kell maradnia. A projektiroda elképzelései ezt a státuszát teljesen vagy részlegesen megszüntetik, a terhelését pedig megengedhetetlen mértékben növelik. Ezért ez jelenleg egy vesztes–vesztes szituáció” – mondta Bardóczi.
A Városliget új múzeumépületeinek ötlete Baán Lászlótól, a Szépművészeti Múzeum igazgatójától származik, az elképzelést felkarolta a kormány. Az érintett szakmák képviselői az eddigiek során rendre jelezték, hogy a fontos döntések előtt vagy nem kérték ki a véleményüket, vagy nem fogadták meg javaslataikat. Az önkéntes alapon elkészített Városliget+ tanulmány volt az eddigi utolsó szakmai kísérlet a Városliget beépítésének megállítására.
