Csak negyedik lett a négyes metró

De ki lett az első a legrangosabb kortárs építészeti díjért folyó versenyben?

Őrfi József
2014. 11. 30. 10:14
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ez évben már másodszor kaptam meghívást a Média Építészeti Díjára, hogy zsűritagként képviseljem az MNO-t a legnevesebb magyar médiumok delegáltjai között. A tavalyi év egyetlen nagy hiányossága volt számomra, hogy nem tudtunk elmenni az egyes helyszínekre, így több esetben is a gálán elhangzó prezentációkra hagyatkozhattunk véleményünk kialakításakor.


Idén már jó előre jeleztem a szervezők felé, hogy én bizony nyakamba veszem a kormánykereket és végigmegyek az egyes helyszíneken. A kezdeményezés kedvező fogadtatásra talált, így személyes élményekre is hagyatkozhattunk a döntéseknél. Talán ez is közrejátszott abban, hogy végül nem a négyes metró lett a befutó. A döntőbe jutott épületek eltérő léptéke miatt amúgy is izgalmasnak tűnt az idei gála, de végül komoly meglepetésre, a zsűri pontszámai alapján a metró csak a negyedik helyezett lett.

(Itt egy pillanatra azért álljunk meg: a négyes metró kapcsán mindenkinek érdemes tudnia arról, hogy az elhúzódó és vitatott nyomvonalon megvalósult beruházást éppen a magas építészeti színvonal mentette meg a teljes bukástól. Ráadásul, szintén a projektben résztvevő építészek kitartó fáradozásának és meggyőző képességének köszönhető, hogy az állomásokhoz kapcsolódóan megújultak a közterek is, ez ugyanis nem szerepelt eredetileg a tervekben. A fentiek miatt, már csak az építészek teljesítménye miatt is mindenféle díjat megérdemelne a négyes metró, de a MÉD zsűrije nem tudott a vitás nyomvonaltól eltekinteni, és a tíz megállóból álló fejlesztést egyetlen épületként értelmezni. Lehet, ha az állomásokat egyenként nevezik be, jobb eredményt értek volna el.)

Három épület is több szavazatot kapott tehát. Harmadik helyre a Pannonhalmi Főapátság metafizikai témájú, új látogatóbejárata futott be, második helyen végzett a pilisborosjenői Hosszú ház, 17 méteres könyvespolcával, a hagyományos építészetet átértelmező, stílusteremtő tisztaságával.

Az első helyet egy kis léptékű, de nagy jelentőségű beruházás nyerte el: az Almagyar-Érseki Szőlőbirtok (AÉS) borterasza és Venyige Spá-ja, Marián Balázs és Gereben Péter alkotása. A szőlőtőkék között álló terasz, kilátó és kis alvókunyhók együttesének jelentősége abban van, hogy valódi igényt elégít ki, egyúttal igazán hiánypótló ötlet is. Magyarországon sok hasonló fejlesztésre lenne szükség ahhoz, hogy meg tudjuk találni saját hangunkat és Európában betöltött, testhezálló szerepünket: a tájat tiszteletben tartó, vendéglátásra alapozó hozzáállás példaértékű lehet más számára is. Külön elismerés illeti az ötletgazdákat azért is, mert azt életszerű beruházás rámutatott még egy dologra: ahhoz, hogy Magyarországot otthonosabbá tehessük, a gyakran életidegen és túlbonyolított jogszabályi környezet áthangolására van szükség.

Akit az idei döntősök részletesebben érdekelnek, az Építészet XXI. magazin szerkesztőinek jóvoltából az alábbi rövid videókban maguk a tervezők mutatják be a helyszínen a projekteket.

Hosszú ház

Borterasz

Négyes metró

Pannonhalmi Főapátság látogatóbejárata

Családi ház, Csobánka

Köszönjük a felajánlott linkeket. Aki pedig a gálán kiosztott számtalan díjról tájékozódna, ide kattintva érheti el a Média Építészeti Díja főszervezőjének, az Építészfórum építészeti portálnak a beszámolóját.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.