Éledezik a Tüskecsarnok

De behemót testével még lassan moccan.

Őrfi József
2015. 01. 06. 12:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Nem ismertem pontosan a helyszínt, de a villamosmegállótól rávezetett az egyetemi sétány a Tüskecsarnok egyes kapujára. Az 1996-ban készült épület különlegességét az adja, hogy a fele föld alatt van, a föld fölé csak a csarnok teteje látszik ki, rajta a jó ismert, hatméteres felülvilágító-sorral.

A süllyesztés egy akkor még újszerűnek számító gondolat, a gazdaságos működtetés érdekében történt: a részben földdel fedett terek hőingadozása csekély, így könnyebb kifűteni. A ma is korszerűnek számító épületet meghatározó tető persze a földfelszín fölé került, hogy a földterhet ne kelljen megtartania – így keletkezett a sajátos, dombszerű forma, tetején a névadó tüskékre emlékeztető felülvilágítókkal.

Előttem éppen egy idősebb házaspár próbált szeme fölé tett kézzel átlátni a bejárat üvegén. Felmentem a lépcsőn, majd én is hasonlóképpen jártam el, mivel az ajtó zárva volt. Kicsit tébláboltam még, mert nem értettem, mire kell három embernek ennyi lépcső, és hirtelen nem jutott eszembe, hogy több ezres esemény esetén igencsak indokolt a sok feljáró. Megfordultam, hogy távolabbról is szemügyre vegyem a helyet, és majdnem leestem a lépcsőn, amin nincsen a szintváltásra figyelmeztető csík:

Mindössze egy papírt vettem észre a főkapunál, de az is már egy lezajlott rendezvény vendégeihez szólt, hogy felveszi őket a tévé, ha belépnek. Forgattam a fejem, mire észrevettem, hogy a csarnokot jobbról meg lehet kerülni, körbementem hát, és találtam további zárt kapukat, meg hátul egy magyarázó táblát.

Ennek segítségével végül megtaláltam a föld alatti sportcentrumba vezető rámpát oldalt, amit észrevehettem volna egyből is, de nem utalt rá semmi jelzés, hogy itt kellene lemenni. Karakteres építészeti jelként ugyan a föld alatti aula felett áll egy torony, de mikor ott akartam bemenni, annak az ajtaja is zárva volt.

Az előcsarnokban a recepciónál végre készséggel álltak rendelkezésemre, így megtudtam, mennyire él már a környék számára igencsak hiánypótló sportlétesítmény. Korán jöttem, mert csak január 16-án lesz a létesítményt népszerűsítő nyílt nap, amikor ingyenesen kipróbálhatók lesznek a különböző fitneszedzések. A tájékoztató szerint nem számítanak még óriási tömegre, a nyílt nap keretében 25-en égethetik a zsírt, 20-an jógázhatnak, de a funkcionális köredzésen például csak 15-en vehetnek részt. Pedig hely az van, a mélygarázsban például 435 autó fér el.

A lényeg tehát, hogy az amúgy remek Tüskecsarnok a látszólagos kihaltság ellenére tényleg készen és nyitva van. Kondizni már most is lehet, január 4-étől már 307 négyzetméteren várják a mozogni vágyókat. A jegy árában wellness-szolgáltatások is benne vannak, a nyílt nap után pedig sorra indulnak majd a fitneszedzések. A hely hazai és nemzetközi sportversenyek lebonyolítására is alkalmas, a mindenkori lehetőségekről a Tüskecsarnok honlapján lehet tájékozódni.

Közben a fagy ellenére nagyban készül az uszoda is, amit a tervek szerint még az idén át fognak adni – valószínű, addigra tényleg nagy élet lesz az egyetem területén álló létesítményben.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.