Kodály helyére építkezik a Miniszterelnökség

Közparkot áldoznak be a várba való költözésért: a budai Várban lévő Kodály-szobor helyén új épületet húznak fel.

Szakmailag színvonalas, összetett koncepció született meg Potzner Ferenc építész vezetésével a teljes Budai Várnegyed fejlesztésére. Nem könnyű építészeti feladat korszerű beavatkozásokat végezni műemléki környezetben, ráadásul ennek a szakmai kihívásnak különös súlyt ad, ha éppen a Budai Várnegyedről van szó, Potzner azonban – ő a Várkert bazár megújulását is vezető építész – régi motoros a szakmában. Nála jobban valószínűleg senki nem ismeri a történelmi városrész problémáit, és nála többet valószínűleg senki nem gondolkozott azon, hogyan lehetne úgy életet lehelni a kissé dohos történelmi környezetbe, hogy a ma kihívásai között is megállja a helyét.

Már 2010-ben készült átfogó fejlesztési javaslat – a Várkert bazárba és környékére a rozsdás fémlemezzel burkolt új építményeket is tervező szakember vezetésével – a Budai Várnegyedre. Azt a munkát még az I. kerület kérésére dolgozták ki, később azonban átértékelték a korábbi elképzeléseket – akkor már a Várgondnokság megbízásából.

A Budapest folyóiratnak korábban nyilatkozó Potzner szavaiból kiderül, hogy bár „a két terv következtetései hasonlóak”, a „2010-es terv jobban koncentrált a történelmi előzményekre, míg a 2012-esben – bár ez is magában foglalja a történelmi hagyományokat – inkább az európai példákból próbáltak meríteni.”

Mit jelentenek ezek a szavak? A cikkből kiderül, hogy az európai volt uralkodói központok többfunkciós hasznosítása lebegett az alkotók szeme előtt az új koncepció elkészítésekor. Ha azt mondjuk, többfunkciós, ebbe már több minden belefér – a jellemzően turisztikai és kulturális hasznosításon túl akár az is, hogy többek között újra „rezidenciális” szerepet töltsön be az érintett terület.

A 2012-es koncepcióban a szakemberek a várnegyed összes kihasználatlan vagy alulhasznosított épületét és részét megvizsgálták, és ezek mindegyikére tettek fejlesztési javaslatot. Bár az ördög mindig a részletekben rejlik, az elképzelések döntő többségével akár egyet is lehet érteni: a Kapisztrán tér és környékéhez, a Táncsics-börtönhöz vagy a Szentháromság térhez kapcsolódó előzetes fejlesztési ötletek mellett különösen szimpatikusnak tűnik a Dísz térre elképzelt termelői piac, vagy az, hogy a Honvédelmi Főparancsnokság tömbjét kisebb léptékben fejlesszék, mint amekkora a korábbi, mára nagyjából teljesen elbontott épület volt.

A Szent György tér nyugati oldalán álló történelmi épületsor visszaállításával kapcsolatban azonban már lehetne vitatkozni arról, hogy az egykori lovarda, a Teleki-palota vagy az őrség épülete mennyire hiányzik napjainkban, és hogy valóban ez a fejlesztés hozhat-e legtöbbet a konyhára.

Már ha egyáltalán szempont az, hogy rentábilis legyen a beruházás. A palota épületének rekonstrukciója, a Hauszmann Alajos által kialakított eredeti külső visszaállítása például a ma Magyarországán sajnos egyszerű nagyzolásnak tűnik, pedig ez is a koncepció része.

A bevallottan vitaanyagnak készült fejlesztési koncepció legfontosabb és legértékesebb ötlete kétségkívül a vár teljes külső körüljárhatóságának biztosítása, amit gyilokjárókkal, kolonnáddal, liftekkel képzelnek el – hol mire van ehhez szükség.

A koncepció dunai oldalra tervezett sétánya éppen abba a Püspökkertbe fut, ahol ma laza testtartással üldögél a padon a híres Kodály-szobor. A területen állt a két világháború között a tábori püspökség, a Dísz tér 18. szám alatti épületet azonban a jelentős háborús károk miatt elbontották, a kis tér ma közparkként funkcionál. A Potzner fémjelezte, hosszú távú, 25 évre készülő fejlesztési elképzelésekben már szerepelt az elképzelés, hogy a telekre visszaépüljön egy kisebb léptékű ház.

L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára a Nemzeti Hauszmann Terv társadalmi testületének legutóbbi ülése után azt nyilatkozta a telekről, hogy az újra beépülhet. A nyilatkozatból kiderült, hogy a szomszédos karmelita kolostor épületébe és az itt felépítésre kerülő új épületbe költözik majd a Miniszterelnökség.

A pontos elképzelésekről egyelőre nem lehet tudni, ahogy arról sem, hogy a dunai látképet is meghatározó telek beépítésére lesz-e építészeti pályázat, vagy sem. A „Szent György tér üresen álló területeinek hasznosítására” „fiatal építészek, egyetemisták számára” mindenesetre pályázatot hirdet a Miniszterelnökség.